Kedvenc zenekar a hazaiak közül! Még évekkel ezelőtt szerettem bele a dalszövegeikbe, azóta hallgatom őket, egyszer volt szerencsém koncertjükre is eljutni az A38 ba és egyszerűen... A szövegeik néha provokatívak, de főként művésziek és sokatmondóak, többnyire társadalomkritikák, de személyes érzések és néha szerelmek, nénik , reggelik taglalói :D A zenei stílusukat tekintve is szeretem őket, mert punk, softcorepunk zenekar és Szalay Csongor a legjobb szinkronszínész. Inspirálnak, elgondolkodtatnak, megihletnek, segítenek, feldobnak..... minden élethelyzetre megtalálom a megfelelő dalt az albumaikon.
Jövő héten tervezek írni egy cikket a punkokról és ami meglepő lesz....!dandandaaaan! riportt fogokkészíteni emberekkel, hogy legyen hozzá anyagom és ne csak az én véleményemet halljátok:)
Addigis itt vannak a kedvenc dalszövegeim: (bár az összes a kedvencem, de egyelőre ez van)
2-
Jövő héten tervezek írni egy cikket a punkokról és ami meglepő lesz....!dandandaaaan! riportt fogokkészíteni emberekkel, hogy legyen hozzá anyagom és ne csak az én véleményemet halljátok:)
Addigis itt vannak a kedvenc dalszövegeim: (bár az összes a kedvencem, de egyelőre ez van)
2-
Föl-alá járkálsz éjjel-nappal,
Inkább állj mögém, de sorszámot is tépj!
Most végre indulhatnál tiszta lappal,
nem kell hozzá más csak:
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Nem csináltál semmi rosszat
Ki kérte, hogy bocsánatot kérj
Tényleg nem ez az, ami engem bosszant
Csak annyit szeretnék, hogy:
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Inkább állj mögém, de sorszámot is tépj!
Most végre indulhatnál tiszta lappal,
nem kell hozzá más csak:
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Nem csináltál semmi rosszat
Ki kérte, hogy bocsánatot kérj
Tényleg nem ez az, ami engem bosszant
Csak annyit szeretnék, hogy:
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Lépj kettőt hátra nézd a földet,
Nekem ez is elég, és ezt komolyan gondolom,
Add nekem, ami nem a Tiéd, én elteszem,
De itt is hagyhatom,
Nézz vissza, ha messze jársz,
Rajzolj pontot pont a vonal fölé,
Nem kapsz meg mindent, amíg másnak van
még olyan, ami csak az övé!
Ahogy tetszik:
Felkapaszkodsz, vagy ott maradsz alul?
Mész meggondolatlanul
Nem baj, az ember a hibáiból tanul
De te miért keresed a bajt?
Én nem tudom, mi hajt
Aki túl gyors, az az árokban végzi majd
Mindegy, legyen úgy, ahogy neked tetszik
A pengét is tűzben edzik
Majd megégeted magad
De te csak nem kezdesz sírni
Minden éjjel egyre hosszabb
És napról napra egyre rosszabb
A heg úgyis megmarad
Ha viszket, ki kell bírni
Állj már meg, nem hallod ezt a hangot?
Húzzák a vészharangot
De ez nem a legalja, nem tartunk még ott
Éreznéd, ha az én helyemben lennél
Hogy lejjebb is van ennél
A rossz emlék örökre bennem él
Mindegy, legyen úgy, ahogy neked tetszik
A pengét is tűzben edzik
Majd megégeted magad
De te csak nem kezdesz sírni
Minden éjjel egyre hosszabb
És napról napra egyre rosszabb
A heg úgyis megmarad
Ha viszket, ki kell bírni
Mész meggondolatlanul
Nem baj, az ember a hibáiból tanul
De te miért keresed a bajt?
Én nem tudom, mi hajt
Aki túl gyors, az az árokban végzi majd
Mindegy, legyen úgy, ahogy neked tetszik
A pengét is tűzben edzik
Majd megégeted magad
De te csak nem kezdesz sírni
Minden éjjel egyre hosszabb
És napról napra egyre rosszabb
A heg úgyis megmarad
Ha viszket, ki kell bírni
Állj már meg, nem hallod ezt a hangot?
Húzzák a vészharangot
De ez nem a legalja, nem tartunk még ott
Éreznéd, ha az én helyemben lennél
Hogy lejjebb is van ennél
A rossz emlék örökre bennem él
Mindegy, legyen úgy, ahogy neked tetszik
A pengét is tűzben edzik
Majd megégeted magad
De te csak nem kezdesz sírni
Minden éjjel egyre hosszabb
És napról napra egyre rosszabb
A heg úgyis megmarad
Ha viszket, ki kell bírni
Apokalipszis:
Mi van, ha reggel új tudatra ébredsz?
Ha feje tetejére állt az egész világ?
Talán szembeköpöd majd az eddigi éned
Talán áldozat vagy, vagy talán pont a te hibád
Te is vékony jégen jársz, vakon ütöd a forró vasat
A saját elméd játszik veled, az ész megbomlik, a tudat hasad
Cél nélkül teszed a dolgod, mint egy szolga, vagy egy gép
Mintha pont az hiányozna, amit úgy hívunk, "jövőkép"
Mi van, ha reggel új tudatra ébredsz?
Ha amit eddig építettél, összedől?
Értelmét veszti lassan minden
Talán semmid sem marad, és kezdheted elölről
Te is vékony jégen jársz, vagy épp egy fűszálba kapaszkodsz
A szakadék alattad tátong, és te még most is csak panaszkodsz
A szerencséd elpártolt, kétszer nem dobhatsz hatost
Az utolsó csepp hullik - apokalipszis most!
Minden a darabjaira hullik
Mindenki rohan az eszét vesztve
Mint egy őrült - én ezt hajtogattam
A legelejétől kezdve
Lassan nem értjük egymás szavát
Mintha más nyelvet beszélnénk
Úgy tapossuk egymást
Mintha nem mind ugyanitt élnénk
Minden a darabjaira hullik
Mindenki rohan az eszét vesztve
Mint egy őrült - én ezt hajtogattam
A legelejétől kezdve
Lassan nem értjük egymás szavát
Mintha más nyelvet beszélnénk
Úgy tapossuk egymást
Mintha nem mind ugyanitt élnénk
Mintha nem mind ugyanitt élnénk(Apokalipszis most!)
Mintha nem mind ugyanitt élnénk!
Ha feje tetejére állt az egész világ?
Talán szembeköpöd majd az eddigi éned
Talán áldozat vagy, vagy talán pont a te hibád
Te is vékony jégen jársz, vakon ütöd a forró vasat
A saját elméd játszik veled, az ész megbomlik, a tudat hasad
Cél nélkül teszed a dolgod, mint egy szolga, vagy egy gép
Mintha pont az hiányozna, amit úgy hívunk, "jövőkép"
Mi van, ha reggel új tudatra ébredsz?
Ha amit eddig építettél, összedől?
Értelmét veszti lassan minden
Talán semmid sem marad, és kezdheted elölről
Te is vékony jégen jársz, vagy épp egy fűszálba kapaszkodsz
A szakadék alattad tátong, és te még most is csak panaszkodsz
A szerencséd elpártolt, kétszer nem dobhatsz hatost
Az utolsó csepp hullik - apokalipszis most!
Minden a darabjaira hullik
Mindenki rohan az eszét vesztve
Mint egy őrült - én ezt hajtogattam
A legelejétől kezdve
Lassan nem értjük egymás szavát
Mintha más nyelvet beszélnénk
Úgy tapossuk egymást
Mintha nem mind ugyanitt élnénk
Minden a darabjaira hullik
Mindenki rohan az eszét vesztve
Mint egy őrült - én ezt hajtogattam
A legelejétől kezdve
Lassan nem értjük egymás szavát
Mintha más nyelvet beszélnénk
Úgy tapossuk egymást
Mintha nem mind ugyanitt élnénk
Mintha nem mind ugyanitt élnénk(Apokalipszis most!)
Mintha nem mind ugyanitt élnénk!
El se kezd:
El se kezdd - még egy szó, és
esküszöm, falnak megyek
Hiába kérsz arra, hogy nyugodt legyek
Olyan össze-vissza beszélsz, mintha felolvasnál egy scrabble-táblát
De rajtad még egy ötéves is átlát
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Hagyjuk már - szánalmas, nézd meg magad
Az igazán gyáva a végsőkig tagad
Nem mondtál még semmi olyat, ami tényleg meghatott
Hogy kezet csókolok, azt várhatod
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Hiába kérsz arra, hogy nyugodt legyek
Olyan össze-vissza beszélsz, mintha felolvasnál egy scrabble-táblát
De rajtad még egy ötéves is átlát
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Hagyjuk már - szánalmas, nézd meg magad
Az igazán gyáva a végsőkig tagad
Nem mondtál még semmi olyat, ami tényleg meghatott
Hogy kezet csókolok, azt várhatod
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Ezt most hagyd abba, ha kérhetem
Én inkább élem az életem
Ne hidd, hogy én nem küzdök magammal napról napra
Nekem talán még van mentségem
De ilyen barátra nincs szükségem
Pont nem vagyok kíváncsi egy újabb faszkalapra
Mindenki:
Hol van a vészfék?
Mert valamibe kapaszkodni kell.
Tőled nem kell a részvét,
Ne játssz tovább, tudom úgysem érdekel.
Elvesztek az álmok, a mesék,
Térden csúszva, hol a büszkeség?
Négykézláb a földön kúszva, ne mondd, hogy semmiség!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Hát ezt akartad!
Tudom, hogy fáj, de nem kell, hogy így legyen.
Mély a seb és te elkapartad,
Jön az ár és te hagyod, hadd vigyen!
Elvesztek az álmok, a mesék,
Térden csúszva, hol a büszkeség?
Élve vagy fuldokolva, túl nagy a a különbség!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Mert valamibe kapaszkodni kell.
Tőled nem kell a részvét,
Ne játssz tovább, tudom úgysem érdekel.
Elvesztek az álmok, a mesék,
Térden csúszva, hol a büszkeség?
Négykézláb a földön kúszva, ne mondd, hogy semmiség!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Hát ezt akartad!
Tudom, hogy fáj, de nem kell, hogy így legyen.
Mély a seb és te elkapartad,
Jön az ár és te hagyod, hadd vigyen!
Elvesztek az álmok, a mesék,
Térden csúszva, hol a büszkeség?
Élve vagy fuldokolva, túl nagy a a különbség!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Én a szemem most inkább lehunynám,
Hadd csapjon felettem át a hullám.
A levegőt visszatartom, magamhoz térek majd a parton!
De addig mindenki hagyjon békén,
Mert nem vagyunk még a végén.
Hátra van még a nagyja,
Amúgy is mindenki bekaphatja!
Nincsen mindenrendben: Remek a részidő,
futod a köröket, ha így megy, rekordok dőlnek
Talán tévedek, de végül a saját nagyravágyásod öl meg
Büszke vagy rá, hogy nem vagy annyira rosszul eleresztve
Pedig egy szalmaszálat sem raktál keresztbe
Talán nincsen minden rendben
Talán nem dőlnék még hátra
Van, amit úgysem tudsz kijátszani
Mert mindennek van ára
Talán te sem szopnál annyit
Hogyha hagynál teret másnak
Tudod, nem csak Te élsz a földön
Ezt vedd jótanácsnak
Rúgj hátba, érezzem, hogy itt vagy
Mielőtt a hited sarkonfordul és végleg itthagy
Mosolygok, ha úgy akarod, a falnak szegezve
Egy szánalmasnak örömet szerezve
Bárkivel, csak veled ne
Talán nincsen minden rendben
Talán nem dőlnék még hátra
Van, amit úgysem tudsz kijátszani
Mert mindennek van ára
Talán te sem szopnál annyit
Hogyha hagynál teret másnak
Tudod, nem csak Te élsz a földön
Ezt vedd jótanácsnak.
Talán tévedek, de végül a saját nagyravágyásod öl meg
Büszke vagy rá, hogy nem vagy annyira rosszul eleresztve
Pedig egy szalmaszálat sem raktál keresztbe
Talán nincsen minden rendben
Talán nem dőlnék még hátra
Van, amit úgysem tudsz kijátszani
Mert mindennek van ára
Talán te sem szopnál annyit
Hogyha hagynál teret másnak
Tudod, nem csak Te élsz a földön
Ezt vedd jótanácsnak
Rúgj hátba, érezzem, hogy itt vagy
Mielőtt a hited sarkonfordul és végleg itthagy
Mosolygok, ha úgy akarod, a falnak szegezve
Egy szánalmasnak örömet szerezve
Bárkivel, csak veled ne
Talán nincsen minden rendben
Talán nem dőlnék még hátra
Van, amit úgysem tudsz kijátszani
Mert mindennek van ára
Talán te sem szopnál annyit
Hogyha hagynál teret másnak
Tudod, nem csak Te élsz a földön
Ezt vedd jótanácsnak.
Senki más:
Csak az óra ketyeg, magam vagyok, nincs itt
senki más
Egy helyben ülök, nézem a falat, igazán remek kilátás
Mintha szólna valaki, egy hangot hallok, egy apró kis nesz rögtön megzavar
Most megáll az agyam egy percre, semmi se történt, nincsami felkavar
Elég volt, ne kezdjük elölről
Ez az én életem, szállj ki a fejemből
Csak a hangod hallom, nem bírom tovább
Miért most, miért én, mért nem hagysz
Békén engem egy percre legalább?
Néha még önmagamat is nehéz elviselnem
Hadd kapjak pár percet anélkül, hogy téged is el kelljen
Szép volt az az üres fal, ki kérte, hogy az ördögöt ráfesd?
Az élet nem ilyen egyszerű, a lényeget mélyebben keresd.
Egy helyben ülök, nézem a falat, igazán remek kilátás
Mintha szólna valaki, egy hangot hallok, egy apró kis nesz rögtön megzavar
Most megáll az agyam egy percre, semmi se történt, nincsami felkavar
Elég volt, ne kezdjük elölről
Ez az én életem, szállj ki a fejemből
Csak a hangod hallom, nem bírom tovább
Miért most, miért én, mért nem hagysz
Békén engem egy percre legalább?
Néha még önmagamat is nehéz elviselnem
Hadd kapjak pár percet anélkül, hogy téged is el kelljen
Szép volt az az üres fal, ki kérte, hogy az ördögöt ráfesd?
Az élet nem ilyen egyszerű, a lényeget mélyebben keresd.
Vajon hallja valaki a hangom:
Néha mindenki átnéz rajtam
Mintha ellenem volna minden
Azt hiszem, egymagam maradtam
És már nincs visszaút innen
Talán túl kicsi vagyok erre a földre
Túl kevés önmagamban
Hiába úszom szembe az árral
Esélyem csak egy van
Vajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Amihez úgyis kevés vagyok?
Amihez úgyis kevés vagyok?
Néha mélyen a szemedbe nézek
Hátha a bánatomon ez enyhít
De már szinte semmit se érzek
Tudod, ez az egész nem ér ennyit
Talán túl kicsi vagyok erre a földre
Túl kevés önmagamban
Hiába úszom szembe az árral
Esélyem csak egy van
Vajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Hajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Amihez úgyis kevés vagyok?
Mintha ellenem volna minden
Azt hiszem, egymagam maradtam
És már nincs visszaút innen
Talán túl kicsi vagyok erre a földre
Túl kevés önmagamban
Hiába úszom szembe az árral
Esélyem csak egy van
Vajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Amihez úgyis kevés vagyok?
Amihez úgyis kevés vagyok?
Néha mélyen a szemedbe nézek
Hátha a bánatomon ez enyhít
De már szinte semmit se érzek
Tudod, ez az egész nem ér ennyit
Talán túl kicsi vagyok erre a földre
Túl kevés önmagamban
Hiába úszom szembe az árral
Esélyem csak egy van
Vajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Hajon hallja valaki a hangom?
Valaki érti, hogy mit szeretnék?
Talán mellém állsz, ha kell
De vajon mennyi minden jöhet még
Amihez úgyis kevés vagyok?
No comments:
Post a Comment