Felhőkatyvasz

Felhőatlasz:
(Megér egy külön bejegyzést.)
Ez egy nagyonhosszú, nagyonzavaros film! Több történetszál, mind más-más korból, ugyanazok a színészek, és minden valahogy összefügg.
Elég nehéz volt feldolgozni a filmet, mivel éjjel néztem, hajnalba nyúlóan, ami nagyon nem tett jót... De még így is sikerült megfognia! Olyan, mint a,már rég említett Hősök sorozat. A soksoksoksok történet egy egésszé áll össze a végére, de nagyon nehéz megtalálni az összefüggéseket. Először is meg kell említenem az ezt segítő és kicsit bonyolító vágómunkát, ami összeköti az egyes jeleneteket. Pl: egy jövőbeli lakásban kinyitnak egy ajtót és a másik fele már a múltban van- tökéletes átvezető! Az aláfestőzenék is jók voltak, a kameramozgás...nekem néhol nem tetszett, de ez személyes vélemény.
Maga a történet rendezett katyvasz, de nagyon változatos és folyamatosan pörög, ami igen fárasztó tekintve a hosszát. Egy percre sem hagyja nyugodni az agytekervényeinket, így ha valaki leül megnézni, ajánlom ne egyben nyelje le, hanem minimum két szünettel, hosszú szünettel! Érdemes megnézni mert egyszerűen jó. Annyira akar valamit mondani, és annyira nehéz kihámozni hogy az egyes jeleneteknek mi is lenne a tanító lényege... Azt hiszem nyugodtan nevezhetem absztrakt művészetnek, bár kinézetre annál picit több,mintegy értelmetlen krikszkraksz .
Nem hiszem, hogy tudom ennél  jobban jellemezni a filmet, beszéljen helyettem maga a képvilág, mivel érdemes megnézni még akkor is, ha már láttuk, mert nagyon változatos. Magába foglal szinte miden hollywoodban rágott műfajt és nem szúra el őket, ami már önmagában nagy szó!
10/? nemtudom osztályozni, mert a szempontokat összezavarta a film utóhatása.

Ghibli szerelem

Karácsonyi csokitúladagolásnak, némi pezsgőnek és a förtelmes tetőtéri melegnek köszönhetően napokig beszorultam  a szobámba..és társaság hiányában filmeket néztem. Sőt még társasággal is vasárnap! Ugyanis 2 barátom átjött és Ghibli alkotásokat néztünk, egy  finom ebéd és muffinsütésnyi szünettel.

Cihiro szellemországban:
Imádom.... dvd-n van meg, és, nem épp egy gyerekmese, de egyszerűen jó! A grafikája tipikus Hajao Miyazaki stílus, és a régi alkotásokkal szemben, ez egy remekmű a mozgásokat és színhasználatot tekintve. Látszik,  hogy nem a régi fóliás megoldással, hanem géppel készült- azt imádom, hogy a disney-flmeknél megszokott mozgást ötvözi az anime grafikájával és perspektíváival: Just Perfect!
A háttérzene, mint minden Ghibli alkotásnál, gyönyörű, jól illik a képanyaghoz.
Maga a történet nagyon izgalmas, a szeretetről, szerelemről, kétségbeesésről szól, a szereplőgárda változatos, nagyon kreatív. Az események pont úgy hullámzanak, hogy végig lekössék a figyelmünket, és mindig valami váratlan történik. A legjobb műfaji sajátosság, hogy korlátlan a karakter és történetfejlődés, a legváratlanabb és elképzelhetetlenebb dolgok is megtörténhetnek,mert egy hatalmas varázsvilágról beszélünk. Bár korhatáros, mert a kisebbek félhetnek az undorítóbb, durvább jelenetektől.
10/10 örök kedvenc, soha nem fogom megunni!

Totoro:
A világ legretardáltabb karaktergárdája, egy cuki hatalmas szürke erdőszellem és aranyos történések. Első generációs gyerekmese.Egyszerűen imádni való! Nem hiszem, hogy többet kell róla mondanom, bárki nézze meg, aki unatkozik, röhögni akar, vagy csak gyereknek lenni egy kicsit.
Nem értékelek, mert ez amolyan társaságtól cukros beszívást követelt, hogy nem tudok róla kimondott véleményt mondani. Csak VAN-film:D

A vándorló palota:
Szintén egy végtelen csodavilág, ahol bármi elképzelhető. A grafikája is szép, a karakterek mindegyike furcsa valamiért, egyszerűen irracionálisak a reakcióik bizonyos helyzetekben, de ezt annyival magyaráztam ,hogy Japánok...
A történet nagyon szép, nagyon dafuq, és elég sokat lehet röhögni bizonyos jeleneteken. Ez volt azon ritka pillanatok egyike, mikor kommunikáltam a tévével... Ez lehet , hogy csak azért történt meg mert hajnali 2 volt, de voltak kivetnivalóim az eseményekkel kapcsolatban. Ettől eltekintve.. Mégsem! Ezzel együtt hatalmas Flash volt, nagyon tetszett! Kellettek bele az érthetetlenül varázslatos elemek.
Szintén nem értékelek, mert még nem tudtam feldolgozni:D

Ponyo :3
Világaranyossága! Egy halacska, aki varázserővel bír, ember akar lenni, és barátság, és szerelem és ellentétek, és pici gyerekes akció a tengerrel. Nagyonédes, nagyoncuki..nagyonminden! Igazi gyerekeknek való mese, meg ilyen retardoknak mint én:D

Macskák királysága:
Ezt nem tudtam mire vélni:D
Nem vagyok rajongóa a cicáknak, allergiás vagyok rájuk, ezért is áll távol tőlem a film, de csak egy lépéssel. Ebben legalább volt logikus felépítés, és a karakteranyaga is igen korrekt volt. A grafikája egyszerű,és helyzethez igazodva nagyszerű.

További filmek a következő levegővételnél:X

   

Kriminális horrorlsztorirengeteg

Térjünk át a filmekre, friss élményeim alapján.

Sinister:
Nem volt valami vészes horror, fapofával ültem végig (ez lehet a gyógyszerek és a kimerültség miatt volt..). Hogy jót is mondjak róla: a Mumus- rengeteg horrorfilm visszatérő motívuma, de általában az ágy alatt tanyázó árnyékként emlegetjük, holott konkrét mitológiája van a rémalaknak. Aminek szerencsénkre a film alkotói utána is néztek rendesen, így hatalmasat dobva a gyerekriogató sablonsztorin.
Szépen hullámzott, jól volt vágva, a hangeffektek is jókor jöttek, teljes egészében egy jó film. Kevésbé kiszámítható cselekménysorozata van, mint az átlagnak, és ez nagyon tetszett benne. Mivel a Boogie man históriát ismertem egy régi kutatásomból, kellemes meglepetés volt, mikor tudott újat mutatni.
10/9 esetleg 10- fáradt voltam mikor néztem na...:P
Mindenkinek ajánlom!

Castle:
Igen sorozat... És annak is meglepően jó! A negyedik évadnál tartok és élvezetes a sorozat, a tévében bukkantam rá véletlenül, de még szerencse. Jó, tudom, hogy van egy olyan állításom, hogy a tömegcuccok 99.999999%-a szutyok és minőségen aluli romantikus-sablonos vacak, ez tény és való. De ki lehet kapni a kivételt, bár ez sem igazán sorolható abba a maradék 0,0001%-ba, ettől függetlenül nézhető. Az ilyen detektíves sorozatokkal általában két fő probléma van: az első, hogy elrugaszkodnak a valóságtól és túl művésziek akarnak lenni- ebbe a többség belebukik, de a Castle jót hozott ki belőle, mert úgy teszik izgalmassá a bűntényeket, hogy témákhoz kapcsolják őket (például, steampunk, haloween, 40es évek, ilyesmi); a másik problémájuk, hogy előre lehet tudni ki tette, mert nem elég bonyolult az ügy- a Castle esetében csak sejteni lehet, de biztosan tudni nem , mivel nem megrögzött pszichopatákat keresgélnek, hanem akkora ok-okozati láncolatban kutatnak, hogy azt még követni is elég nehéz lehet, nem hogy kitalálni! Az egyszerűen bonyolult ügyeket tetőzi a néző elől rejtett információk tömkelege, így meg kell dolgoztatni tekevényeinket, hogy kitaláljuk az indítékot.
Én a személyiségből szoktam következtetni a tettesre bármilyen krimit is nézek, és ha jók a színészek, általában be is jön a tippem. Fogadni is szoktak bátrabb ismerőseim velem, de nem sokszor nyernek, mert az egyértelmű következtetésektől elrugaszkodva is körbe kell járni egy-egy ügyet, hogy megtaláljuk a tettest (mintha nyomozó lennék:D, de nemigaz, csak kutattam már kriminálpszichológia témában). A lényeg: 10/7 a sorozat túl hooszúra nyújtja a háttérszálat, ezzel lehúzza a pontozását is.      

Régi animék,mert miért ne

A háttér:

Cowboy Beebop: 

Imádtam ezt az animét. Kétszer is végignéztem, annyira tetszett:) Régen még nem sablon-sztorik alapján dolgoztak a mangakák,, hanem ők alakították a saját történetüket. Nem volt olyan, hogy tipikus fajta 

anime. azok csak az ilyen remekművek után alakultak ki. 

Az alapsztori a csillagközi fejvadász cowboy- kit ne érdekelne egy ilyen jól komponált katyvasz! A főszereplő se semmi, a magányos farkas, aki valahogy mégis barátokra talál a mélyűrben, mindemellett titkon idióta, holott vérprofi a munkájában szerethető jófej karakter. Ráadásul gyönyörűen van felépítve a sztori, minden tiszteletem. A grafika tipikusan korabeli, de akkor ez volt a menő, aki meg látta aszerint még mindig az. mindenkinek ajánlom, kortól nemtől függetlenül 10/10

Trigun  : Szintén magányos fejvadász, szintén sivatagos már-már poszt-apokaliptikus jövőbeli környezet, ugyanolyan grafikával, de a történet telesen más, viszont ugyanúgy megéri a pénzét! Nagy a hasonlóság a két anime között, de ezt kori és stílusbeli sajátosságnak fogom fel. Ettől eltekintve ez is egy remekmű. A főhős ugyanolyan, mint a CB-nél, talán csak annyiban tér el, hogy még hülyébb, ráadásul nyilvánosan, beletojva az imázsa fenntartásába. Idegesítően szerethető karakter...

10/10 again! minden elfogultság nélkül.

Kritika- mit? miért? hogyan? + tényleges tartalom

Miért írok kritikákat, véleményeket, miért szólok bele dolgokba? Mert csak...Mert megtehetem:D
Meg mert jólesik. Én sajna tipikusan az az ember vagyok, akinek mindenről van véleménye, és néha még udvariasságból sem fojtom el, amiből adódtak már gondok.. De aki ismer az megszokta a "beszólásaimat"- amiket nem piszkálódásnak szánok, hanem tényeken, érveken, indokokon alapuló véleménynyilvánításnak. Nem tehetek róla, hogy van, aki megsértődik miattuk.
 Eredetileg ezt a blogot a könyvem népszerűsítésére kellett volna létrehoznom, sőt arra is szánom, viszont még nagy erőkkel a kiadó keresés stádiumában toporgok, ezért nem tudok mit felmutatni, valamint kissé el vagyok havazva tanulmányaimban és munkában egyaránt.. Írogatni fogok, rajzolgatni is -főleg ajándékokat, megrendeléseket ilyesmiket, de kell néha a kitérő, a mellépofázás, mint most a ficcekről szóló cikk, amit még mindig nem tudom miért írtam... De nem is a miértje a lényeg, hanem, hogy írjak nem? Mert erről szól a blog: pofázunk, véleményt fejtünk, az érintett delikvensek meg vagy megsértődnek vagy nem. Az írás a kreativitás és a szókincs Diva-ja (szórakozóhely errefelé)- ahol elengedhetjük az elménket, megihat egy italt vagy fejen pöröghet a parkett közepén. Kikapcsolva az értelmes funkciókat minden összpontosítás nélkül papírra/monitorra vetjük gondolatainkat és senkinek nem engedünk beleszólást a munkánkba.

De hogy legyen valami tartalma is a mai bejegyzésnek:
Elysium:
Sajnos elég rossz minőségben jutottam hozzá, de megtaláltam utána dvd-minőségben is, és meg kell, hogy mondjam, nem sokat változtatott rajta.
A történet lényege, hogy az elit hátrahagyja a földet és annak kevésbé gazdag nyomorult lakóit, és éli luxi kis életét egy lebegő gyűrűn az Elysiumon. Az emberiség kifejlesztette a minden betegséget gombnyomásra meggyógyító gépezetet, persze ebből egy darab sincs a földön így a lenti társadalom azért küzd, hogy feljusson és meggyógyíthassa magát, szeretteit etc.. És jön Max, akire gépeket szerelnek, hogy erős legyen, és segítsen nekik megváltani a világot, és robbanások, és öljük egymást és Machete orosz verziója, és még több robbanás, és futunk, és káosz, és figh, és BUUUM! ...... Najó, lehet, hogy kicsit túloztam, de este kilenckor 4nap nem alvás után nekem ilyen élmény volt fejfájással megspékelve nyomorogni a gép előtt a fotelben és bámulni az eszméletlenül villódzó képernyőt.
A történet maga elég tipikus, kiélezi a társadalmi rétegeket két csoportra bontva: a gazdag kiberagyú arisztokratákra és a földhözragadt(szó szerint) nyomornegyedekben élő szegényekre. Eddig egész korrekt, bár szerintem kicsit lapos.
Túl hirtelen indul be, mert az elején látjuk a "nyugis" mindennapjait a főhősnek, majd egyszer csak a képünkbe vágják a pörgést, ami eléggé zavaró tud lenni, pláne a kameramozgás miatt. Erre rátesz egy lapáttal a zavaró fény-árnyék ingadozás, ami egy idő után már villódzik és a kamera sem állványon/sínen mozog hanem kézben viszik, mintha mi is futnánk velük... Ez számomra elképzelhetetlen 3d-ben , mivel még így is elég kaotikus volt, és alig követhető. Nem is beszélve a sablon sztoriról- a hős megmenti a világot, de magát már nem tudja brühühü.. És minek raktak bele egy nőt? Minek raknak bele minden giccses akciófilmbe egy nőt? Csak útban vannak, elrontják az összképet, beleviszik a romantikát (hál isteneknek itt az nem volt), és amint benne van egy nő az akcióban, a férfi valahogy mindig megsebesül és vagy meghal... Nem vagyok hím-soviniszta vagy ilyesmi, de a női karakterek egy akciófilmen két hollywoodi karaktersablont követnek : az útban lévő nyálverő szexi csaj, aki miatt az esetek többségében mindenki meghal, vagy az ált főszerepben lévő "tökös" nő, aki mindenkit levág és szétlő és megmenti a világot, úgy hogy még a szemfestéke sem folyik le. Itt az első példát véltem felfedezni.
~kapcs, ajánlanám Szirmai Gergely erről szóló kritikáját: http://www.youtube.com/watch?v=4fTux-34gl8 ~
A színészi játékkal meg vagyok elégedve, bár picit túlzónak hatott itt-ott, de a főhős nem sérthetetlen és bemocskolja a kezét, ami pozitívum. Az animáció elsőrangú (bár a képminőség miatt ezt nem tudtam jól megnézni, a tailerben viszont jól látható a világ amit teremt a grafikus csapat- respekt), a kameraman pocsék munkát végzett, de... nincs de... sorry:P Nekem ez a film annyira se füle se farka lezáratlan és arcbamászó, hogy nem tudok róla sok jót mondani azon kívül hogy szép. Ha a történetben lett volna valami váratlan azon kívül, hogy random robbantgatnak embereket, azt mondom, egye fene korrekt, de így nem tudom felértékelni, azon kívül, hogy tényleg nagyon szép és látványos.  
10/4- ezt a 4 pontot a grafikus csapatnak köszönjétek!

Mára ennyi fért bele az időmbe, de sanszos, hogy este még lesz egy cikk, ha nem leszek hulla vaagy nem fogok épp dolgozni. 

Önnépszerűsítés, mert miért ne:D

Igyekszem nem csak magyarul írni ezentúl a nagyobb közönség érdekében, szóval előszöris:
itt találtok meg neten/ where you can find me on internet:
http://armindoyle.tumblr.com/
http://hakumariyuichi.deviantart.com/gallery/

A cikkeket is le fogom fordítani talán, de még nem biztos, minden eldől ha majd kapok levegőt a karácsonyi hajtásban.

Megint "beszóltam"- nyeljétek le! (ezt is..)

Gondolkoztam miről is írhatnék, nem jutottam sokra:P
Hó van, nem láttam ki reggel a tetőablakon,fura a fehérség...
miután kedden kresszvizsgáztam, fanartok sorát kell elkezdenem gyártani, így karácsonya elég sok a megrendelés. Valószínűleg ide is fel fogok tölteni a rajzokat, meg esetleg irományokat is. West (igen ő egy személy) kifog akadni, vagy mérges lesz rám emiatt, de fanficcet fogok neki írni:D Még sosem írtam ebben a műfajban, de kis utánajárást követően rájöttem a sajátosságaira.
Akkor írjunk a fanficcekről!

Van egy olyan érzésem, hogy néhány szorgos fanficcgyáros egóját a föld aláfogom tiporni,de nem kell aggódni, lesz pro is a kontra mellett(talán, ha jószívű vagyok)

Aki nem ismerné magát a fogalmat: a fanficc egy (ált anime,de lehet más is) karakterről/ekről írott kitalált történet, esetlegesen saját karakterekkel megspékelve, új környezetbe helyezve az eredeti művet , vagy teljesen átírni is az adott karaktert csak névlegesen beleilleszteni. Szóval nagyon kötetlen a műfaj, mind tartalmában, mint terjedelmében - ezért is szeretik annyian.
A  műfaj általam észrevett sajátosságai:
Először nézzük tartalmilag, mit találtam- legtöbbször valami love story, és azon belül a legelvetemültebb formák is megtalálhatók, a szadista pornótól kezdve a tömény rózsaszín nyáladzásig.
-Ez azért van, mert többnyire lányok írják.- De nem kötelező a szerelmi szál, lehet akár szomorú, dráma, akció, amit csak akarunk!
Fogalmazásában...hát az internetes átlag, amiket pl deviantArt kidob főoldalra... finoman szólva hagy még némi kívánnivalót maga után. De mivel vannak ismerőseim, akik szintén írnak, volt szerencsém megtapasztalni a fogalmazás "különösségének" (hú de vigyáznom kell, nehogy meglincseljenek) okait. Az első ilyen ok az, hogy az alkotók annyira beleélik magukat, hogy szinte nem is figyelnek oda az apróságokra, a stílusra, csak pörög a fejükben a film és esztelenül gépelik a szöveget, ami éppen eszükbe jut. -Na nem mintha én nem így kezdtem volna az első regényvázlatokat!:D- Ez még önmagában nem is lenne probléma, ha utólag korrigálnának-ami az esetek 79%ában elmarad. Ezek az alkotók befolyásolva vannak mások írásai által, az alapból sarkított, többnyire sablonos fogalmazású és történetű japán mangák által, ami ihletnek még elmegy, de ne kopírozzanak! Természetesen van ,aki maga stílusához igazítja ezt a sablont, vagy nem használ sablont, de azok a tipikus művészi túlzások, amik hányássá változtatják az alapvetően jónak ígérkező történetet... Gondolok itt többek között arra, hogy minden apró mozzanatot valamihez hasonlítanak, metaforákat írnak, ésatöbbi húdeművészi elemre ,amik igazán kiborítanak. Egy tanács az alkotóknak, akik kreativitási túlcsordulásban szenvednek: NEM verset írtok! Persze nem kell elhagyni az ilyen gyönyörű körülírásokat, de van egy határ, egy egyensúly, amiből ha kibillentek akkor nem jó ha forr.... (ez magyarázatra szorul: ha egy bögrényi trutyit melegítesz és az buborékozik- megkérdezed:jó ha forr?- és abban a pillanatban az arcodba és a falra robban az undorító, többnyire régi szörnyfilmekben látott zöld trutyi- Az nem jó ha forr!- ezúton is köszönjük Gyuricának:D) Ha túlcsordulnak az ilyen hasonlatok és művészi elemek, annak mi az eredménye? - Hányás a falon.... Egy-kettő elmegy, de azt is nagyon jól kell elhelyezni a szövegben, hogy hatásos legyen és kihozza a helyzet mélységét a történetben.
Mindemellett nem szabad elhanyagolni a leírórészeket! Általános probléma, hogy a cselekményre koncentrálnak, de akkor csakis a  cselekményre- és ez azért nem jó, mert az olvasó látja a jelenetet, viszont nem lát színeket, anyagokat, környezetet csak egy üres vázlatot.
Nos, amit én leírtam itt magyarul, az csak két probléma kifejtése volt. Jelzem hogy én nem vagyok fanficcíró,csak külsőleg szemlélem a dolgot,ráadásul  inkább a regények irányába orientálódom, mint olvasásba, mint írásban egyaránt. Szóval, aki tanácsot szeretne, az menjen fel deviantArtra, vagy valami weboldalra ahol ezzel foglalkoznak, mert nagyon sok jó postot találtam én is ezzel kapcsolatban (angolosok  előnyben!). http://www.deviantart.com/art/A-How-To-on-Writing-Fanfiction-61800866
guglizzatok sokat, mert én most csak egyet emeltem ki, de igazából rengeteg van neten, vannak rosszak is, persze  de ezeket ki lehet szűrni, ha okosak vagytok:)
ÉS nem megkövezni engem mert be-beszólogatok embereknek, mert ez egy blog! A blog műfaji sajátossága, hogy véleményezünk, még akkor is, ha a vélemény rossz. Szabad szájú egy blogger vagyok, és ez nemcsak a blogomon hanem a személyiségemen is meglátszik. Ezt lehet nem szeretni, de aki ismer az már megszokta és nem sértődik meg. Aki meg érzékeny lelkű, vagy sértődős, annak csak annyit, hogy NYELJÉTEK LE A KRITIKÁT! Bekapod, megrágod, megemészted- ami hasznodra válik, feldolgozod- a felesleges infókat üríted. Olyan egyszerű mint az emésztés, csak egy kis gógyi kell hozzá és vérmérséklet;)
(ezek után West tuti ki fog zsigerelniXD, szóval, ha nem lesz bejegyzés a következő hónapban ,akkor meghaltam)  

JA és még így utószónak (West ne egyél meg!) de itt ey kritika, amit csak azért rakok fel, mert szerintem jól fogalmaztam meg és büszke vagyok rá, hogy így hozzá tudtam szólni ehhez az eddig számomra nagyon idegen műfajhoz: MAga a jelenet korrekt, kicsit jobban is kifejthetted volna a történteket, netán bevillanó előzményekkel helyszínleírással, ilyesmikkel- összességében olyan,mintha egy szerepjátékból vágtad volna össze, ettől tűnik drámainak, de én amondó vagyok, hogy a gyönyörűséges művészi körülírások a költők eszközei. Egy történetnél, hacsak egy jelenet is többnyire a részletesség az elvárt séme (4 évembetelt elsajátítani mire aránylag részletesen tudtam írni dolgokról) mivel te látod lelki szemeid előtt a történteket, de egy külső szemlélő, az olvasó nem láthat a fejedbe. Picit túlzó,de ez azthiszem a fanfic mint műfaj sajátossága, ugyanis még egy fanficet se olvastam ami könyvbeillően, már-már regényszerűen szimplán mesélt volna el valamit- tehát ezt nem a te számládra írom. Jó hogy van szókincsed, tetszik az aprórészletek kidolgozása de túlzottan is hullámzik a dolog- mint mikor a kameránál a nagyon közeli és a premierplán váltakozik 3másodpercenként. Nem maga a hullám baj, hanem a sebessége: ha elkezdtél részletekbe menni akkor feszegesd a legapróbb mókusfingig, aztán lassan kezdd szélesíteni a képet, különben beleszédülünk és nem tudjuk hova koncentráljuk tekintetünket a fejben forgó filmben. ÉS a hullámzással kimaradnak lényeges apróságok, amit amilyen picik annál nagyobbat dobnak az összképen. A hirtelen kezdéssel nem volt akkora baj, de a végét elharaptad. EGy tanács: ha nagyon fanficcművésziesen akarod írni, akkor vezesd rajta végig, szépen kézen fogva ,vagy egyensúlyozd ki, hogy a kontrasztok ne látszódjanak. Summa summarum nem rossz!:) 

ÉS ezt képes voltam leírni facebookon, csakhogy érzékeltessem, mennyire nem vagyok a rövidítések és a hiányos fogalmazás híve:D

NE kövezzetek meg érte!

Ma a tanításról fogunk beszélni. Sajnálatos tapasztalatom az oktatásban, hogy igen furcsán értelmezik a tanárok a tanulók reakcióit. Rossz példák többek között: ha a gyerek megkérdez valamit óra elején, mondván, hogy nem érti és legyen szíves a tanár elmagyarázni, akkor abból nem dolgozatot kéne íratni. És ez csak egy példa volt csodálatos tapasztalataimból.
Elő-elő fordul olyan is, hogy olyanból írunk dolgozatot, amit senki nem ért, nem vettük előző órákon, de mégis a kérdések között van és félévi osztályzat múlhat azon az egy ponton,. amit a feladattal veszítünk. Ez (a tanárok elmondása szerint) nem azért van, mert ki akarnak szúrni a diákkal (persze erre is volt már példa, de azt a viselkedési problémák orvosolására használják: ennek eredménye, hogy azt az egy embert, aki a tényleges okozója volt óra után megverik a mosdóban). A dolgozatba bekerülő dafuq-feladatok valódi oka az, hogy a tanárok is emberek és elfelejtik, hogy mit tanítottak pont annak az osztálynak az 50 másik közül, valamint egyszerűen csak természetesnek veszik bizonyos feladatok értését- holott a diákoknak gőzük sincs hogy-mint kell azt megoldani.
Erre jönne a válasz: "Kérdezzenek a tanároktól!"
Ami, ha belegondolunk korrekt is lenne, de mikor már rákérdezés után sem ért senki semmit, az baj- főleg, ha azt se tudják mire kell rákérdezni.

Kiben van a hiba? - egyszerű: mindenkiben!

Ez egy nagyon csúnya ördögi kör, melyet az oktatás feltalálása óta nem tudunk kikerülni. Induljunk ki a tanulók természetéből, mondjuk a kamaszokból. Milyen az átlag diák? Lusta, próbálja a legegyszerűbb, legrövidebb utat megtalálni bármely probléma megoldására, csakhogy ne kelljen sokat dolgoznia, igaz ez az élet minden területén. Tulajdonképpen ez egy hasznos tulajdonság a mindennapokban, viszont hátraütője, hogy a legegyszerűbb megoldás nem mindig a legjobb- főleg, ha azt vesszük, hogy leülni pihenni, ahelyett, hogy utánajárnánk a tananyagban felfedezett problémáinknak szimpla lustaság és csak rossz következménye lehet. De ugyan, ki nem csinált még ilyet? --- Viszont! Ha mégsem tud rájönni a megoldásra magától, akkor kérdezni kell a tanártól. Ha nem tudja mit nem ért pontosan, akkor megkérheti a tanárt, hogy a teljes feladatot vegyék át még egyszer, hátha úgy felvillan a fény az alagút végén. És azt hisszük, hogy itt nem lehet semmi probléma, mert ha megkérdezzük az már fél siker.
Mert a tanár szava szent és sérthetetlen!- nos, ez ellen lenne mit mondanom, de ócsárolás helyett, próbáljunk a probléma gyökeréig ásni, opciónként.
Tegyük fel, a gyerek megkérdezi a tanártól a feladatot, mert abszolút semmit nem ért. Milyen válaszokat kaphat?
1. Tanuld meg otthon.
2. Erre most nincs időm, tanuld meg otthon.
3. Hát, ezt mindenkinek alapvető lenne tudnia!
4. 5 perc alatt ledarálja az egész órai anyagot, amiből persze semmi nem ragad meg, pláne ha szóban kapjuk a magyarázatot.
5. Majd kérdezd meg órán- ennek két esete az előbbi 5 perces darálás, vagy jobb esetben a többiekkel együtt próbálja rávezetni a diákot a megoldásra- és itt már csak a belefektetett idő lehet a gond.
6. Elmagyarázza pontról-pontra és a gyerek vagy megérti vagy nem. Ha igen?- akkor "okos vagy kisfiam" esetben sanszos a jobb jegy a következő órai dolgozaton. Ha nem?- "hülye vagy kisfiam" és simaaaa 2es!
De miért nem értik a gyerekek az átfogó magyarázatot: akkor éppen nem figyelnek, nincsenek kellő alapismereteik, hozzá se szagoltak előző órán vagy otthon az anyaghoz, vagy csak egyszerűen nincs kapacitásuk megérteni az adott anyagot. De vajon mindig a gyerek hibája? Lehetséges e az a teljesen elképzelhetetlen állítás, hogy a tanár magyaráz rosszul? - Abszurd állítás, hát ki hallott már ilyet!!!

Holott az állítás nagyon is igaz, bizonyos esetekben. A tanár módszere függ attól, hogy milyen a személyisége, mennyire elhivatott, hogy tanították ki az egyetemen, milyen gyerekanyaghoz van szokva, de van az a nagyon ritka eset is, hogy egyszerűen alkalmatlan- ez önhibáján kívül történik, enyhébben megfogalmazva pályatévesztés.

Most az ön,hogy beszóltam az oktatásnak, de tulajdonképpen igen alapvető problémákat- sőt inkább élethelyzeteket fogalmaztam meg és nem az iskolámra vonatkozólag, hanem általában véve, több iskola tanulóinak beszámolói alapján is. Tudom, hogy a cikk nem váltja meg a világot, de egy próbát megér, hogy konkretizáljam a dolgokat a fejem körül. Mert megfogalmazni a megfogalmazhatatlant, a szavakkal eddig el nem mondottat, leírni azokat a dolgokat, amikkel amúgy nem is foglalkoznánk, de fontosak lehetnek- igazi kihívás! (és egyfajta berögződés nálam)

A háttérkép meg azért láma, mert fuck off azokanak akik elszívják az életenergiámat!

Ígéret szépszó- ha késik, akkor én tettem:D

Filmkritikákat ígértem most megkapjátok!

Pacific Rim- Tűzgyűrű
Agyhalál milyen lassú a film, mégis akkora időintervallumot dolgoz fel, hogy az valami fantasztikus. Első pont, hogy én hosszabbra és eseménydúsabbra terveztem volna, de valljuk be ez egy látványfilm, nincs mit tenni.
A grafikája.. fuuuh respect!!!!! Nagyon gyönyörűen részletes és minden telesen élethű- belenéztem, hogy készült.. hát valami fantasztikus.
Maga a történet lapos- igazi japán mecha-manga szaga van, de ez nem akkora probléma, ha hangulatába kerül az ember.
A történet lehúzza, a grafika kompenzálja: 10/6

The Family- Vérmesék néven fut magyar moziban- hülye fordítók
Ez egy kiemelkedően egyszerűen jó film! Nagyon tetszett!
A színészek, a fények, a beállítások minden nagyon ott volt. A kontextus szokatlan az alapsztorihoz képest, mert egy olasz maffia családot nem a nyugodt csendes Flandriában képzelne el az ember, de pont ezért volt érdekes a dolog. Mindenkinek ajánlom egy jó forró teával!!! (meg voltam fázva, mikor néztem és a tea keksz kombó pont illett is hozzá).
nekem abszolút tetszett 10/10

És  hogy legyen egy sorozat is eheti terítéken:
Hősök (heroes):
Nagyon zavaros elsőre, olyan igazi szuperhősös sorozat különleges képességű emberekről pici cenzúrázatlan vérengzéssel. Az első pár rész nagyon ugrál, mert minden szereplőt egy részben akarnak bemutatni, ezért beleszédül az ember és könnyen elveszíthető a fonal, viszont a 3. rész környékére kezd összeállni és rájövünk, hogy mindenki története valamilyen szálon összefügg.
Egyelőre ez most ajánlás nem kritika, a végére érve fogom pontozni.

Nosztalgiaként pár napja  belenéztem a DragonBallGTbe:D és jót röhögtem rajta, aztán rájöttem, hogy miért szerettem én is régen annyira. Eldöntöttem hogy a pihenő téli napok folyamán újra fogom nézni a Z-t, mert igazábóól nagyon jó. És haverokkal tervezünk egy Gibhli estét is ahol jó kis gyerekmeséket fogunk nézni. Valamint a zenés filmekből se legyen hiány Burlesque,  Chicago, Hajlakk és ami csak kell.
Ezekről is tervezek majd pontozást ismertetőt írni a továbbiakban, ajánlásokat pláne (érdeklődési körök szerint).
Lesznek feltöltve még képek, mert itt az őszi, a horrorhangulatú szürkeség, ami a városba és  kis falumba egyaránt beköszöntött. Fotósoknak javaslat az őszi képekhez: ha már minden levél lehullott és tényleg nagyon szürkén szürke minden, vigyetek bele egy apró, pici, élénk színt- a kontraszt az ellentétek között, ha megtaláljuk a tökéletes kombinációt, nagyon jól tud mutatni.
Az én őszi fotósorozatom pedig a makacs modell miatt késik:P A téli modell meg teljesen beleélte már magát és alig várja az első havat. De ha Miss.Veresősz nem hajlandó időt szakítani rám, akkor a téli modell két évszakos hercegnő lesz.

wtf bejegyzés

MA olyan napomvan hogy fúúúh.. NA ezzel nem mondtam sokat mi? Lényeg a lényegben hogy jó rég nemírtam ide semmit, megcsappant a nézettség, amire most igazából szükségem lenne ugyanis könyvkiadásútjára léptem- komoly szponzorkeresési munkálatok folynak éppen, valamint írogatok kiadóknak szép szerelmesleveleket, hátha szerencsém lesz. Egy jó tanács ha szintén író vagy és publikálni akarsz:ha egy kiadó azt írja a honlapján, hogy pályakezdő írókra szakosodott az csak azt jelenti, hogy mivel még nem tudsz semmit az iparról, ezért könnyen lehúzhatnak pénzzel:P Nem akarom nevén nevezni a kiadót, aki a szerződésben (ami attól függetlenül hogy hatalmas összegeket kért tőlem) jó visszajelzés volt, megerősített abban, hogy nem hiába dolgoztam.  

Mellesleg itt a tumbrl elérhetőség: keresd Armin Doyle-t http://armindoyle.tumblr.com/ ha képeket akarsz találni a halloweeni cuccról, angliáról, meg a szüretről is felraktam képeket. Aki nem tudná mi az a szüreti felvonulás annak elmondom, hogy a bor ésborkészítés ünnepe és utcán való felvonulással zenével és borral, süteményekkel ünnepeljük. Idén épphogy beestem a felvonulásra de fotóztam párat. Érdekes lehet például külföldieknek a magyar népviselet.
Amire ki is akartam térni, hogy most fellendült a "hazafiaság" és hirtelen büszkék lettünk a kalocsai hímzésre és az erős paprikánkra. Orrba-szájba nyomják a stílust, minden tele van kalocsai hímzéssel, holott pl a palóc- ahol én is élek- sokkal szebb mintákat használ:P

Angliát is említettem képek között. Nos igen, két éve volt szerencsém kiutazni és feltett szándékom megint ellátogatni Londonba, esetlegesen huzamosabb ideig ott is élni. Nem értem miért szeret bele mindenki Párizsba? Miért pont Párizs? Oké, még nem voltam ott, de én nem szeretem a franciákat... ne vegye sértésnek senki aki ott él vagy élt, netán  francia és Párizsban is lakik, de nem a kedvenc nyelvem/nemzetem. Ettől eltekintve elismerem az alkotásaikat meg minden, csak London amolyan első szerelem város, ezért jobban kötődöm hozzá.

Holnap valószínűleg filmkritika áradat fog végigsöpörni a blogon, szóval ready, set, go! ..to sleep:3

Nagyon drogos hétvégém volt (noha nem szó szerint). Tudniillik a művészet egyik káros hatása, hogy látunk dolgokat amiket más nem, a képzelgések pedig fájdalmas hülyeségekbe csapnak át.. Én láttam Smaugot- a Hobbit-ból- répakockákat enni, miközben lerajzoltam- Talkin pályázatra készülök gőzerővel. Szóval nemlepődök meg, ha sétálok a parkban és MEDVEE!

EGY jó dallal búcsúzom, illik a hangulathoz: http://www.youtube.com/watch?v=yNeF30RverQ
a klipben látható lakásra néha nagyon hasonlít a szobám...

Mindenki legyen jó és szobatiszta! 

sorry..but not sorry

A második haloweni kiruccanásról a képeket még mindig nem sikerült feltenni, szóval arra várhat a világ:P
A cím pedig utal egy dologra, ami egyre többször kerül elő a legindokolatlanabb formákban: személyiség.
Könyörgöm, mindenki tisztában van vele, hogy az embereket manapság tömeggyártják! Kurvaegyszerű, megszoksz vagy megszöksz, de ha az utóbbi, akkor the end. Geez, egyesek annyira érthetetlenek-.-

Hogy miből indult ki az egész azt nem mondom mg, mert már nem tudom, de régóta feszegetik az idegeimet ezzel(kb egy hete) és masszív brainfuck az egész. Akármit mondok ezzel kapcsolatban valahogy mindig szarul jövök ki belőle, érdekes módon mindig másképp szarulXD kiértiezt...

Amiről ma viszont tényleg akartam beszélni, az egy forgatkönyv, amit összeszenvedtem nagy nehezen. A Guliver utazásai c. könyvből kellett csinálnom és remélem megvalósítható lesz, mer 30körüli létszámmal nehéz kezdeni bármitis, főleg hogy 4 csaj van és senki sem szándékozik szerepelni:) NAggyon szupiiii~még győzködhetem ezt a sok idiótát-.-"~
NAh itt a script aztán egészségetekre:

Guliver-2.rész végott fejezetek átírva

helyszín:part- jelenet>bekerülés az udvarba

Narrátor:

~villámhang, háttér-part~

 A vihar elmúlt a tenger felett –hatásszünet- ÉS Guliver a hajó legénységével együtt sikeresen partra vetődött ~hawai zene~

Egy igen tetszetős kis partra. Ám a szépségét elrondította egy hatalmas szörnyeteg, mely a fél legénységet visszakergette a tengerre, egyedül Guliver nem érte el a hajót, így az ellenkező irányba futott.

Egy mezőn találta magát, ahol elbújt, de az ottani szintén nagyra nőtt földművesek megtalálták. Kíváncsian szemlélgették miféle lény lehet ez, de csak nem tudtak rájönni miféle lény lehet. A parasztgazda befogadta, majd később elvitte a vásárba, ahol eladta a királynőnek jó pénzért.. És itt kezdődnek a gondok

~elsötétedés ugrunk az udvarba, ahol a két uralkodó már a trónon ül/alsó megvilágítás/~

A királyné bemutatja a férjének az ajándékát:

- Nézd milyen szép lényecskét vásároltam neked!

- Drágám, már ezerszer megmondtam,ne vásárolgass össze minden vackot.

- De ezt neked vettem. Az évfordulónkra^^ ~király teljes sokkban, mert nm vett semmit~ Ugye nem felejtetted el ?!~mérges~

- Persze, hogy nem, csak még nem készültem el az összetett és bonyolult ajándékkal, amit kapsz majd.~pánikfej~

- Ajánlom, hogy kész legyél vele hamar, már megszerveztem az ünnepséget az egész udvartartás ott lesz.

- Rendben drágám!~zavart~

Narrátor:

Guliver élete az udvarban eleinte nem fenékig tejfel- rángatják ide-oda ~szó szerint~ de mikor rájönnek, hogy értelmes lény, az udvar tudósai köreikbe fogadják ~ráadnak ez köpenyt, szemüveget, és egy táblára írt hosszú egyenlet végeredményét felírja~ ott bizonyságot tesz magas fokú intelligenciájáról. Az uralkodók elégedetten szemlélik az apró idegen munkásságát.

Nap végére~halványítunk a fényeken~ saját lakosztályába vezetik, ahol nyugovóra tér és furcsa álma támad ~video vetítés a háttérben(cell block tango úragondolása- mind a 6 nő őt akarja megölni és sikerrel is járnak)~ . Riadtan ébred fel.

G- huh, csak egy álom volt..

Másnap reggel kisseb beszélgetést folytat a királlyal:

király- Honnan jöttél pöttöm?

G- Angliából. Messze innen egy hatalmas szigetről ~a királynő feltűnően smúzolós fejjel hallgatja~ Politikánk fejlett, tudományokban mi vagyunk a királyok, felfedezéseink kiemelkedőek és igenis nálunk élnek a világ legkényesebb női! Anglia, én így szeretlek!~közönség felé fordulva~

Király- szép dolog a hazaszeretet fiam, de innen nem kerülsz ki egy jó darabig, az is biztos.

G- nem gond az amégy ilyen jóságos uralkodót szolgálhatok. ~meghajol, a királynő elmosolyodik~

királynő- Hamár a szolgálataidról van szó, itt az ideje, hogy elkezdődön az ünnepség és szórakoztassatok minket. Hozzátok a törpét! ~kivezeti két ember, az meghajol~

Törpe: Felség, mivel lehetek szolgálatodra?

királynő: zenét! ~elindul a zene~ szórakoztassatok! Aki jobb, az élvezheti kegyességemet, és szeretetemet.

Narrátor: És elkezdődött a versengés,hogy ki énekel jobban. Tiszta x-faktor ~narrátor unottfej~

Versenyéneklés, mindketten a királynő lábai elé, a király a botjával hesegeti őket, a kétapróság meg csak smúzol, a királynő pirul~

 Mivel nem igazán tudtak dönteni, tettlegességig fajult a dolog:

G-Engem kedvel jobban!

T-nem, engem kedvel! ~kislányos verekedés~

~narrátor fellép a színpadra(öltönyben) közéjük áll~

Most komolyan verekedni akartok? komolyan? Ugyan fiúk, erre senki sem kíváncsi! Le a színpadról!

~megigazítja az öltönyét, kihúzza magát~

Ladies and Gentleman! Kit szeretnének a színpadon látni? Ezt a két durva fiatalembert?~mutat feléjük~ Vagy ezt a két hajtépő szépséget~mutat feléjük~ (gondolom a csajokra voksolnak)

 Gyerünk hölgyeim, mutassák meg, milyen az igazi kifinomult csatározás!

~zene-diamonds are the girls best friend:tánc betanítani két csajnak~

Királynő: beénekli az utolsó részt-(c.a.)

Királynő~atörpék felé~ Látják uraim, fölösleges dulakodni! Egyiküket se kedvelem igazán, csak szórakoztató nézni az előadásikat!

~szomorúan leülnek a lába elé~

Királynő: Van kedvetek sétálni egyet? Guliver neked megmutatjuk a városunkat!

~háttérbe lesznek vetítve kicsit átphotoshoppolt híres épületek~

Narrátor : a király mindent megmutogat Gulivernek ~mondja az épületek nevét~ Aki csodálkozva néz fel a grandiózus épületekre. A főtéren viszont hatalmas tömeg kezd gyülekezni~gyűlnek~

Ahogy látom épp kivégzés készül.

Király~Gulivernek~ szerencsétlen meglopta a gabonaraktárt, ezért felakasztjuk. A te országodban is vannak ilyenek?

~G nyel egy nagyot és elszörnyedve nézi, ahogy a delikvens kileheli a lelkét-azaz leugrik a székről majd elvonszolják~

G-Igen, sajnos vannak..

Királynő: ~felbukkan mögülük~ nincs is jobb szórakozás, mint a déli kivégzések. Igaz Drágám? ~férjéhez~

Király:Dehogynincs!

Királynő:Igaz, mégiscsak van. Például az egy órai előadás ideje egy tea mellett! Guliver, Töpszli (így hívják a törpét) megmutathatjátok, hogy tudtok együtt is dolgozni, hátha úgy szórakoztatóbb lesz a műsor.

~vissza a  palotaudvarba~

Guliver-~a törpének~ most mégis mit adjunk elő?

Töpszli-Nem tudom tudóskám, te vagy a művelt találj ki valamit.

G- Lányok~csettint~ 5-6-7-és.. ~zene indul ~

~beraknakvalami dubstepet~ sorry-.-’

~rendes zene indul~(mégnemtudom milyen de olyan amire lehet táncikálni)

~fényle, altűnik az udva: guliver féltérddel egy széken búslakodik~

Arrátor: mikormár minden elcsendesedett Guliveskiment a partra sétálni ~tengremoraj~. Honvágya van, hazafeléhúzza már a szíve, szeretett angliájába!

G- Unom magam ezen a szigeten.. Se méretemhez igazodott nők,se tea, se hajók se éjjeli fények… ~sóhaj~ ~Hatalmas reflektor villog a háta mögött hajószerű(annak beeszközüölt) valami csajokkal a tetején~ Ó azok a fények!... ~már integetnek a fejüket fogják. A narrátor odalép~

N-Haver! Ébresztő! mögötted…

G- Megmenekültem! ~szalad hozzájuk, teát töltenek neki majd beraknak valami partyzenét (fergie litle party never killed nobody) –levonulószám is egyben.

Levonulás:

Narrátor- remélem mindenkinek tetszett a betekintés a bátor kalandor Guliver életébe! Köszönük hogy ittvoltak- a reklám után folytatjuk. ~stáblista fut a háttérben~

The end

 Aztán nem ám lelopni ám, mert mérges leszek:P

lement az első buli!

Az első halloweeni kiruccanás a várnál jobban sikerült, igazából a fogacskákat nem sikerült 3d--ben kivitelezni sajna.. a smink még így is király volt! Főleg hogy 3 embernek csináltam meg 2 óra alatt és életemben először gyártott makeup-hoz képest királylett:)

Az első alkotásom egy félkoponya lett:

és kaptam tőle egy puszit :3

A következő mű egy zombi volt, aki élethűre sikerült(és úgy néz ki mint Kristine Stewart): 

ez  a kedvenc képem és tök véletlen volt a bögre:D

és el akart kapni....

Végül rólam a nap képe:

(azamosoly:D)

Viccet félretéve a smink valójában:

(csak a szem van kiszerkesztve, meg belenyúltam picassával, hogy egyáltalán látni lehessen valamit)

A lényeg hogy jól éreztük magunkat és kedden megint lesz egy kis mizéria akkor viszont rendesen megcsinálom azt a fogazatot>< mert ez szutyk lett az időhiány miatt:P

Jelmezes polgárpukkasztás

Maradva a halloweenél egy kicsit, megmutatom hogy mit tervezek jelmezként megvalósítani magamnak:

Valamiért nagyon megtetszett ez a szörnyike,, de azért majd igyekszem felturbózni valahogy, esetleg több foggal, kiálló csontokkal ilyesmikkel. 

Haveromat is én fogom kikenni zombinak, az még egyvicces dolog lesz, ma fogom tesztelni a home made makeup bőrirritációját, meg hogy egyáltalán megmarad e az arcon/kézen/nyakon. Szerintem sokkal viccesebb, ha magunk készítünk jelmezt abból, amink van mintsem elmenni a boltba és venni egy valamit. Valamint az internet jó barát! Ha nem tudjuk hogy fogjunk hozzá csak googlizzunk rá az elkészíteni kívánt jelmezre/sminkre és próbáljuk meg házilag reprodukálni. 

Nálunk itthon nem sokan tudnak erről az ünnepről, de próbáljuk népszerűsíteni a gyerekek körében is tökfaragó versennyel és beöltözősdivel. 

A jelmezkészítések folyamatáról majd fel fogok rakni képeket, valószínűleg lesz tutorial video is tube-on ha nem is lesz tökéletesen olyan, mint a képen látható, de legalább jól érzem majd magam barkácsolás és sminkelés közben :)

És, mivel elég őrültek vagyunk így kisebb baráti körben, elterveztük, hogy nappal fogjuk riogatni a lakosságot több városok keresztül:D Reggelről bemegyünk egy teaházba, ami az egyik kedvenc helyem a kisvárosban, majd bevonatozunk szépen négyen a fővárosba, piknikezünk egyet a szigeten, és megszálljuk a plázát, ugyanis találtam egy cupkcake-boltot, ahol lehet helyben fogyasztani. Mindezt jelmezben, hogy megrémisszük az emberiséget... imádok polgárpukkasztani! :D

Mint például péntek délután amikor kb 5en ültünk a második sorban a közönségnek kirakott székeken (de tényleg csak ennyien voltunk össz -vissz az előadáson plusz néhány tanár meg takarító). Na majd erről is írok egy beszámolót, mert nagyon érdekesnek tartottam az előadást és a műfaját is, de ez valószínűleg csak a holtnapi banzáj után kerül majd publikálásra. 

gyúrjunk halloweent:D

Most az ünnepre szeretnék kicsit rátérni,  mivel nagyon szeretem meg minden, de az országomban,nemszokás ünnepelni. Sajnos.
Bár évről-évre próbálunk kisebb buliszerűségeket tartani, de az ideihez fűzöm a legtöbb reményt,  mert most rendesen megtanulok sminkelni és összehozok egy király jelmezt.

Múltkor ugye volt szó a filmekről, a horrorról és kategorizáltuk az ember félelmeit is, de a halloween egy olyan formája a horrornak (pl Amerikában), amikor a gyerekek szórakozhatnak, ezért találták ki azt a kegyetlen sok sablon dolgot a szörnyekről a mumusról meg mindenről, és rengeteg gyerekmesét is készítettek, amik ezeket dolgozzák fel, meg miegymást.
Ha mindszentek, akkor Tim Burton!
Ki ne ismerné a Nightmare Before Christmass (Karácsonyi lidércnyomás) vagy a Halott menyasszony című alkotásait. Gyurmába (vagy mibe) öntötte a halloweent! Imádom a munkáit, és megnéztem egy filmet tőle, ami tavaly jött ki ha jól tudom.
Minden további nélkül: ParaNorman
Nagyon aranyos, nagyon korrekt, igazi jelentést hordozó kis mese, én imádtam. Felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlom, mert tényleg jó. A grafikáját még nem tudom hogy oldották meg, de mindenképpen utána fogok nézni, mert elviekben lesz egy olyan kutatómunkám, ami a filmvilágról és filmek megvalósításáról fog szólni, de ez nem most lesz:D
Értékeljünk: 10/8. Mert a története megfogott az antiszoc, furi kisfiúról, aki nem tud beilleszkedni a szellemek miatt... Mindig a szellemek az oka:P
De komolyan, ha egy kisgyerek a többi tévé előtt agysütött társától akár picit is eltérően gondolkodik, vagy lát a képzelőerejével dolgokat, amiket más nem, azt kiközösítik... Még én is képzelődöm néha saját szórakozásomból, pedig én már nem vagyok öt éves, csak nem nagyon számolok be "látomásaimról" mert diliházba dugnak... Csomó karakterem úgy született, hogy magam elé képzeltem egy alakot, ami unalmamnak és fantáziámnak köszönhetően arcot, személyiséget és perceken belül egy történetet kapott. Kár, hogy régen még nem tudtam, hogy vannak írói ambícióim és nem jegyzetem le ezeket az alakokat, lényeket, mert nagyon vicces sztorikat göngyölíthettem volna köréjük :) Mondjuk egy állandó piszkálóm van: Neonsárkány.. Ő akaratomon kívül is cselekszik néha, többekközött imád egy gumicsirkével ütlegelni...

De nem vagyok bolond áááá, dehogy én egyszerűen csak ... lepkeeeeeeeeeee ~
Visszatérve a valóságba (amennyire a jelenlegi koffeintől túlpörgött kapacitásommal lehetséges) aki teheti nézze meg ezeket a gyurmafilmeket, mert nagyon jók! ÉS nem mellesleg ezek az alapjai az Avatar szintű alkotásnak, mondhatni ősatyja a mai animációs technikának.

Mára ennyi voltam, filmtechnikákről később.. mit hagytam ki?..JAh a következő cikk beharangozását. Hátnemtudom... rápihenek még a gondolataimra aztán írom majd ami jön, de a szörnyikékkel és zsörnykulttal mindenképp szeretnék foglalkozni márcsak felvágásból is, hogy egy ősrégi szakkönyvből én milyen okos tudok lenni:D 

Minden ami horror :)

Oké, mielőtt belekezdenék a horrofilmek és maga a "kultusz"( ha szabd így nevezni) elemzésébe, leírásába, tisztáznunk kell valamit: nem vagyok pszichopata, sem sorozatgyilkos, sem szadista se semmi egyéb, amivel a beteg embereket jellemezhetik! Szociopata talán, de az érdektelenséget esetenként hozzáértő "rajongás " válthatja fel.  Ettől nem kell megijedni, egyszerűen csak jártas vagyok a horror és okkult témában, de még nem öltem meg senkit:D

Szóval, első pont egy horrorfilm, amit nemrég láttam és tetszett:
Broken
ez a film angolul volt magyar felirattal. A leírása annyi volt, hogy gyenge idegzetűek ne nézzék meg- de ez csak az első pár percére volt igaz a filmnek. Nem volt akkora durranás mint vártam, mert tényleg csak az elején és a végén volt valami akció, közben alig.
A történet egy sorozatgyilkosról szól, aki egy borotvapengét varr a nők hasába nyakuknál odakötözi őket egy fához, alájuk állít gy instabil sámlit -elég magason- és egy hegyes karót ad a kezükbe. A feladatuk, hogy kibontsák a varratot, kiszedjék a pengét és levágják magukat a fáról. Feladat hátraütői: ha a sokktól elájulnak, felakasztva megfulladnak; ha kivágják a pengét, kipotyoghatnak a belső szerveik, és még fel is vannak lógatva, meghalnak;  ha kiveszik a pengét és kivágják magukat,a vérveszteségtől vagy a belsőszervek hiányától meghalnak; ha valaki még ezt is túléli, az  úgyse tud hova futni, inkább lelöveti magát a gyilkossal, vagy öngyilkos lesz. Persze a történet nem ebből az öldöklésből áll, ez az első párperc, de van egy nő, aki megmenekül, az ő történetét láthatjuk. Unalmas volt a film főszála, szerintem a gyilkos fejébe látva, vagy csak folyamatos öldöklését nézve több izgalom szorult volna a filmbe. Így viszont csak 10/5. A kamerabeállítás viszont tetszett, mert olyan volt, mintha egy bokorból leskelődve néztük volna végig- persze voltak közelik is meg miegymás, de ez adta meg az izgalmát a filmnek. A legnagyobb dráma az egészben, hogy egy igaz történeten alapul, mármint tényleg volt egy ilyen történet, egy ilyen sorozatgyilkos, ettől a tudattól válik ijesztővé.

ÉS itt ki is térünk az első kérdésre: Mitől lesz ijesztő egy horrorfilm?
Ugye a horrornak is megvannak a maga kategóriái, például az ördögűzős horror- ezek az okkult cuccok, amikor ördögi hatalom van a háttérben, őrül vagdalós horror- folyik a vér hektoszámra és mindenki meghal, pszicho- az ember elméjét téveszmékkel, hangeffektekkel és hirtelen mozgásokkal ijesztgeti, még valaki (vagy mindenki, esetleg egy túlélőt leszámítva) meg nem hal, és végül a valóságalapú vagy valósághű horror- és ez a legijesztőbb mind közül.


Fejtsük ki az egyes műfajokat:
1-Okkult téma
Az ördögűzős horrorok mindig egy olyan fajta félelmet keltenek az emberben, hogy valami idegen és felfoghatatlan akar megölni minket, és bármelyik pillanatban meg is teheti. A műfaj sajátossága, hogy az ismeretlen dolgoktól való puritán ösztönösen működő félelmünkre hat. Ezt kíséri általában az az elkeseredett és többnyire sikertelen próbálkozás, hogy elűzzük ezt az idegen hatalmat, mindeközben (jóesetben) még patakokban folyik a vér is.
Ezt a műfajt nagyon jól meg lehet csinálni, úgy hogy a néző végig rettegje a filmet, de ugyanilyen könnyen el  lehet szűrni is. Tulajdonképpen az effektek (hang és képi egyaránt) időzítésén műlik minden. Folyamatos stresszhelyet fenntartása, az idegen erő/ördög/ijesztő izé háttérjelenléte a legtöbb  jelenetben, hirtelen hangeffektek, fura háttérzajok. Be kell vonni a nézőt abba a másvilági környezetbe, ami a film hangulatát tükrözi, hogy aztán azokkal a rémekkel álmodjon.
2-  darálthús 
Ennek a műfajnak igazából a véren és beleken kívül nincs semmi jelentős sajátossága, csak vagdalnak, meghalnak és kész. Ebbe a műfajba általában az elcseszett okkult és túlpörgött pszicho filmek sorolhatók be, ahol a kelleténél több a véres effekt és belsőszerv. Én nem igazán félek ezektől, nincs meg benne az a stressz, amitől félni lehetne, csak mindenki meghal és kész.
3- psziho
Ez a szellemi játékot űző műfaj, ahol tényleg az ösztönös félelemre mennek az alkotók, hogy a legnonszenszeb módon facsarják  ki az ember téveszméit, képzeletét. Ez a műfaj azért tetszik annyira, mert pszichológiai hadviseléssel magát az emberi létformát támadja, mintsem hogy olyan képeket mutogat, amin valakinek kilóg a mindene. Igenérdekes művek születnek, de ezt is könnyű elszúrni, mert a pszichológiai hadviselés a hozzá kötött háttérsztorival együtt ellaposodhat, ha nem tartja fenn végig a félelemfaktort.
4-true story
Tipikusan az a műfaj, ami ráébreszt mivoltunkra. Nem feltétlenül a félelemkeltés a célja, hanem hogy bemutassa, hogy vannak emberek, akik  olyan szörnyűségekre képesek, amiket normálisan alig tudunk elképzelni. És ebben a műfajban pont ez a rémisztő: a felismerés.

Nah így  kimerítve a műfajleírásokat majd rátérek erről a közeledő ünnepre: a halottak napjára- halloween és a halottkultuszra- zombikra- és átbeszéljük az elkorcsosodott sablonokat is rémtörténet témakörben.

I'm back.. already

Rég írtam, épp itt az ideje...
Végig sikerült nézni a Shingeki no Kyojin-t ami nem volt akkora durranás mint hittem, és kicsit túlhúzták az utolsó rész miatt- ami nemmellesleg tele volt sablonokkal Eren viselkedését illetően- a túl jószívű kisfiú- ez annyira lapos.. Ettől eltekintve még egész korrekt és nagyon várjuk a következő évadot :)
A Free! is véget ért.. hát mit mondjak, nagyon szutyok volt, de Nyálacska rávett, hogy ezt is megszenvedjem XD ezt is.. Az utolsó részen komolyan kiakadtam, nagyon drogos maga az egész cucc, de röhögni mindenesetre jó volt rajta. Szerintem a készítők eredetileg yaoit akartak csinálni belőle, de nem volt érzékük a műfajhoz, ezért ez lett belőle :D Semmi gond a fangörlök megoldták deviantarton és egyéb helyeken a fanficceket, fanartokat amelyek különböző párosításokat tartalmaznak. Az a baj, hogy ezeket az alkotásokat jobban lehet értékelni és élvezhetőbbek is (többnyire), mint a rendes anime. Persze csak azok a jó fanficcek és artok, amiknek adtak a qualitására is (jó minőségűek, szép grafika, igényes fogalmazás etc..). Lényeg a lényegben, hogy ez egy szutyok volt, de szutyokul élvezhető is :)
Valamint sikeresen végére értem a WataMoténak, ami szintén nem szólt semmiről, de sok párhuzamot figyelhetünk meg az életben előforduló Tomokohoz hasonló lányokkal/fiúkkal- és leírta az egész nyaramat:P- de mint kiderült ezzel a 12részes szösszenettel nem volt különösebb célja a készítőnek.

És, igen, gyerekes, de újabb DremWorks alkotás került a kedvenceim közé:
How to train your dragon- Így neveld a sárkányod
Ennek a filmjét nagyon szerettem, még anno mikor kijött, majd hírcsatornákon kezdett lebegni a híre, hogy van belőle sorozat is Dragons: Riders of Berk - Sárkányok: a Hibbant sziget harcosai címen. A CartoonNetwork sugározza magyarul is- ez netes megjelenésben sajnos csak 16 részig érhető el szinkronnal (legalábbis én ennyit találtam), a többi pedig angolul minden felirat nélkül. Felirat, szinkron ide-vagy oda, én ránéztem az első részre... ÉS imádtam:D Gyerekes átéléssel követtem a sorozatot, mind a 22 részét, majd megtaláltam belőle a  plusz részeket is, amik egyfajta minitörténeteket dolgoznak fel. Most kiderült, hogy van belőle 2. évad is, az első három része pedig angolul kint van neten, arra is rárepültem, hátha nem rontják el az eddigi történetet. A 3rész alapján még semmi katasztrofális hibát nem vétettek- mert általában a DreamWorks alkotások ha többrészesre csinálnak valamit, az nem sül el valami jól (pl szerintem a Szörny Rt-ből sem kellett volna annyi rész, viszont a Gru-nak meg pont jót tett- tehát ez sem egy sziklaszilárd állítás) . A lényeg, hogy egy kis akciót vittek a 2. évadba, ami megbolondítja a történetet, ami eddig csak a sárkányokkal együttélésről és a hétköznapjaik, életvitelük problémáiról szólt. Ehhez még hozzáfűzném, hogy nagyon életszerűen enged belelátni abba az életbe, amiről mesél, nem hagy nagy réseket, se nem hagy ki információkat, jó a logikai sorrendje is- egyszóval nagyon hiteles az egész.
Emellett igen szórakoztató és aranyos, a grafikája is kitűnő, és van egy minimális sárkány fétis-szerűségem is (bírom őket-nagyon), valamint, valahogy pihenni is kell, kikapcsolni, arra meg az ilyenek pont jók.
Nekem eddig 10/9- csakhogy ne legyen maximum XD és ehhez a pontszámhoz a személyes ízlésem is hozzájárul, de a filmeket alapból kritizáló szempontok alapján is csuklóból megkapná ezt az értéket.
Ennek a szinkronja magyarul is nagyon ráillik a történetre, most hirtelen nemtudom ki a főszereplő magyar szinkronja, de ő nem teljesít túl jól néhány részben, de általában véve nagyon adja a karaktert, főleg hogy picit sejpít, vagy sejpített régen, de aranyos a hangja- az angol viszont jobb.

Halloween közeledésére való tekintettel: A következő cikkben a horrorfilmekkel-sztorikkal fogunk foglalkozni:) Kedvenc témám:D

beszéljünk tartalmas agymenéseket

Wordwide system error!

A világegyetem működésének felkutatására rengeteg tudós vállalkozott már, mégse sikerült még kiderítenünk mindent. És szerintem nem is fogunk. Világegyetemünk túl összetett, és hatalmas, hogy az egyszerű emberi létforma egyáltalán fel tudja azt fogni.

Gondoljunk csak bele: vannak emberek akik az életüket a kutatásnak, tanulásnak szentelik, mégsem jutnak előre, talán csak egy hangyányi lépést, de mindenesetre meghalnak, mielőtt bármi világrengetőt kiderítenének. Egyszerűen túl rövid az emberi élet! De ne akarjunk a várható élettartamunknál tovább élni, hiszen az örök életbe még a legokosabb ember is belebolondulna. És nem csak az időhiány az oka a "tudatlanságunknak". Vegyük egy atomfizikus agykapacitását példának: gyerekként, mindannyian egy szintről kezdünk, fejlődésünk során kialakul az agyunk "teherbírása", (ami mindenkinek más), majd tanulmányaink során elkezdünk "szakosodni". És ezt nem szó szerint kell érteni: az ember gondolkodása felvesz egy saját ritmust, egy logikai menetet, egy kombinációt, amit sablonként használ a gondolkodása során, bármilyen mélyrehatóan is kell gondolkoznia egy témáról, ez az alap mindig ugyanaz. Ezt az alapot egy atomfizikus esetében, tegyük fel egy számítás logikai menete adja meg. Csak a saját területén mozog a munkájában, ezt lassan átülteti a magánéletébe is, és végül a kör bezárul! Kapunk egy adott logikai menetre "szakosodott" gondolkodásmódot, ami nem bír többet, mint, amit a saját kapacitás és logikai menete megenged neki. Pontosan az emberi gondolkodás határai, a forradalmian új szemszög és a "teljes kép látásának" hiánya miatt nem érthetünk meg a világon mindent. Az emberi elme egy mesterien megalkotott számítógép, amit életünk során úgy programozunk ahogy akarunk és sajnos akaratunkon kívül is végez magán bizonyos beállításokat.

De ha veszünk egy tiszta elmét, tegyük fel, egy gyerekét. A gyerekkorban alkotott program sokkalt több ideig fut és alkalmazható, mint egy felnőtt korban végzett módosítás (pont ezért jobb az embert gyerekkorban formálni, mert az "üres adattár" még sokkal fogékonyabb, mint a harmadig teli). Állítólag egy 2-4 éves korban a legnagyobb az agy kapacitása. Ki tudja, talán egy négyéves zseni még egyszer megfejti a világ működését!
Ha a jövőbe tekintünk, a japánok által jósolt kiberagyak, művégtagok, és csúcsmodern gépek világába, még az is lehetséges, hogy rájönnek a világ kezdetére, esetleg a végét is megjósolják. Az biztos, hogy a teljes összképre az emberi lény soha nem kap majd betekintést!

képmiért, mitmiért..dafuq -w-

Itt voltak háttérnek Benedict C. szemei, azok agyöngyörű színváltós szemei, amik a drágakövet elküldik a p-oda!

Valamint mostani világcsodája háttér a BBC Sherlockból jól ismert tapéta, amit szándékomban áll elkészíteni, és egész csini eddig, és még a combomban sem vágtam el egy artériát sem a szikével, szal tegyük fel, hogy haladok.:)

Egyébb értelmes  hozzászólást ma magamból nem tudok kihúzni, ha meg most gépelni kezdek a hülyeségeimről abból csak a baj lesz:X 

puddingbat!!!! and stuff..

A pudingdenevér nagyon aranyos és kicsit furcsa elmeállapotban lebegtem, mikor kiraktam háttérnek.

A mai kritikát Az öt őrző > vagymi< (Rise of the Guardians) című film fogja kapni.
Igen, gyerekmese, de még belül gyerek mindenki, szal :P
Maga a kritika: túl menővé akarták tenni szerencsétlen "elavult" legendáinkat. A Télapó egy ruszki, kivarrt kardforgató, a Húsvéti Nyúl egy bumerángharcos, és szintén ki van gyúrva. Fogtündér egy kolibri, homokemberről még nem is hallottam és az oké, hogy van egy szellem, aki hideget hoz, de az a kontraszt Amerika elképzelése és a magyarul elhangzott név között... Amikor meghallottam hogy Dér Jankó, hát nem kicsit röhögtem:D Mert az oké, hogy angolul úgy van, hogy Jack Frost, de mégiscsak...
Mindenképpen jól értékelem az animációját, mert fantasztikus munkát végeztek. A szinkronszínészeinknek meg minden tiszteletem, hogy megpróbáltak a fordításból korrekt szöveget összehozni, mert pl az Így neveld a sárkányod című animációs filmnél azért volt a szinkronnak furcsasága rendesen. > Mellesleg az lesz a következő amiről írni fogok.< A szinkronhoz meg még annyit, hogy ezt meg fogom nézni angolul is, hogy lássam tényleg mennyire jól hozták össze, illetve mennyi minden változott. Ezután a Jack Frost- Dér Jankó után már muszáj lesz:D
A ritmusa jó volt, nem unatkoztam rajta. Mesénk bőven elment, meg aranyos is volt.
Nekem olyan 10/7-6.
Változtatás:
Megnéztem angolul. Jude Law tökéletes szinkron volt Jack Frostnak, Hugh Jackman, pedig Húsvétinyuszi...
Kiveételesen jók voltak az angol és magyar szinkronszínészek is. A ruszkimikulás akcentusa mindkét nyelvben ottvan, és nagyon üt!

ÉS hogy legyen tartalma a mai hozzászólásnak, beszéljünk a mesékről. Rengeteg könyvben, nevelési útmutatóban lehet olvasni, hogy milyen fontosak a mesék a gyerekek fejlődésében. Én is még régen a Mazsola és Tádé mesével kezdtem, meg Süsüvel és hasonlókkal, aztán jött a kihagyhatatlan japán animációs csoda a Pokémon, Digimon, Yugioh ecetelá... Aztán fejlődött a technika, jött a kimondott mesecsatorna a Jetix- mostani Disney Chanel, a Minimax, Animax- régen A+. A technika   fejlődésével a mesék ius fejlődtek, és egyre erőszakosabbá váltak, főleg a legújabb 3d-s cuccok. Mert az oké, hogy én hulla fáradtan leülök a tv elé és nézem, és értem őket, meg minden, de egy 6-8-10 éves gyereknek nem biztos hogy jót tesz, ha lövöldözős meséket néznek. Kislányoknak meg ott van a barbi meg minden. Amin viszont kiakadtam, hogy a Kisherceget képes volt valami elvetemült 3d-ben megcsinálni. A mesék fejlődése lehet ettől eltekintve jó irányú is, pl egyre több olyannal is találkozom, ami a barátságról meg hasonló mesék által közvetített alapértékről és erkölcsi normáról szól. Annak meg külön örülök, hogy ötletek hiányában visszajött néhány régi nagy kedvenc is. És van egy csatorna, amit csak bizonyos szolgáltatóknál érhetünk el: a Boomerang, ahol a régi amerikai meséket még megtekinthetjük a Scooby Dooootól kezdve Tom & Jerryn keresztül, Frédi és Béni-ig. Azok voltak az igazi klasszikusok, bár amerikaiak, de a magyar tévé is sugározta őket. Ezeknek a meséknek, bár nem volt sok értelmük, de a szórakoztatás volt a céljuk, nem az erkölcsi mondanivaló, mint pl a magyar bábmeséknek. Ebből is látszik az éles kontraszt a két ország közt, nemcsak mesetechnikai fejlődés, de tartalmi, nevelési szempontból is. Minden csatorna közül a legelvetemültebb a Cartoon NEtwork, ami szerintem egyáltalán nem  gyerekeknek való! Azt elmebeteg sorozataival, mint a Kalandra fel ésatöbbi inkább a felsőbb korosztályokat, tinédzsereket céloz meg, hogy a Totál dráma szigetről ne is beszéljünk... Szóval ki kell válogatni, hogy mit engedünk nézni a gyerekeknek. Nekem anno alig engedtek tévét nézni, csak hétvégenként, és semmivel nem lettem kevesebb, mint azok, akik órákat ültek gyerekként a tévé előtt.. Rengeteg könyvben, nevelési útmutatóban lehet olvasni, hogy milyen fontosak a mesék a gyerekek fejlődésében. Én is még régen a Mazsola és Tádé mesével kezdtem, meg Süsüvel és hasonlókkal, aztán jött a kihagyhatatlan japán animációs csoda a Pokémon, Digimon, Yugioh ecetelá... Aztán fejlődött a technika, jött a kimondott mesecsatorna a Jetix- mostani Disney Chanel, a Minimax, Animax- régen A+. A technika   fejlődésével a mesék ius fejlődtek, és egyre erőszakosabbá váltak, főleg a legújabb 3d-s cuccok. Mert az oké, hogy én hulla fáradtan leülök a tv elé és nézem, és értem őket, meg minden, de egy 6-8-10 éves gyereknek nem biztos hogy jót tesz, ha lövöldözős meséket néznek. Kislányoknak meg ott van a barbi meg minden. Amin viszont kiakadtam, hogy a Kisherceget képes volt valami elvetemült 3d-ben megcsinálni. A mesék fejlődése lehet ettől eltekintve jó irányú is, pl egyre több olyannal is találkozom, ami a barátságról meg hasonló mesék által közvetített alapértékről és erkölcsi normáról szól. Annak meg külön örülök, hogy ötletek hiányában visszajött néhány régi nagy kedvenc is. És van egy csatorna, amit csak bizonyos szolgáltatóknál érhetünk el: a Boomerang, ahol a régi amerikai meséket még megtekinthetjük a Scooby Dooootól kezdve Tom & Jerryn keresztül, Frédi és Béni-ig. Azok voltak az igazi klasszikusok, bár amerikaiak, de a magyar tévé is sugározta őket. Ezeknek a meséknek, bár nem volt sok értelmük, de a szórakoztatás volt a céljuk, nem az erkölcsi mondanivaló, mint pl a magyar bábmeséknek. Ebből is látszik az éles kontraszt a két ország közt, nemcsak mesetechnikai fejlődés, de tartalmi, nevelési szempontból is. Minden csatorna közül a legelvetemültebb a Cartoon NEtwork, ami szerintem egyáltalán nem  gyerekeknek való! Azt elmebeteg sorozataival, mint a Kalandra fel ésatöbbi inkább a felsőbb korosztályokat, tinédzsereket céloz meg, hogy a Totál dráma szigetről ne is beszéljünk... Szóval ki kell válogatni, hogy mit engedünk nézni a gyerekeknek. Nekem anno alig engedtek tévét nézni, csak hétvégenként, és semmivel nem lettem kevesebb, mint azok, akik órákat ültek gyerekként a tévé előtt.

Mára ennyi, nem fogok nevelési tanácsadást levezetni.
Holnap Szefi animét védő videojáról fogok írni, ha túlélem a mai napot.

most fogom elveszíteni minden olvasómat.....

Szóval, a melegekről volt szó. Azt a bizonyos sorsfordító beszélgetést sajnos nem találtam meg, de majd utólag csatolom,ha meglesz.
Ez egy egyáltalán nem kínos, tabu, vagy elítélendő téma, aki elítéli, hát ez van. Én úgy állok hozzá, hogy ez nem is annyira természetellenes, és új keletű dolog mint hinnénk. Gondoljunk csak a görögökre, Lezbosz szigetére, a sok homoszexuális híres emberre nemcsak napjainkból, pl Michelangelo, egyik kedvenc alkotóm.
Kezdjük ott, hogy eddigi ismereteim szerint (még általánosból ugyan, de ennyi legalább megmaradt bioszról) a génjeink felelősek a nemi identitásunkért, mert mindenki szervezetébe bele vannak kódolva női és férfijellemzők egyaránt, de van, hogy ezek elbillennek az ellenkező oldalra az ember nemétől függetlenül: lehetnek nőies férfiak és férfias nők. DE ez nem azt jelenti, hogy minden meleg az ellenkező nemre jellemzően viselkedik!!! A génjeink nem csak a kinézetünket , hanem viselkedésünket is  meghatározzák- ergo valakin észre sem lehet venni, hogy a saját neméhez vonzódik.

És mostanra már kirajzolódott mindenkiben a kép,hogy azért védem a melegeket, mert én magam is az vagyok. Ezt meg kell, hogy cáfoljam:D nem vagyok meleg, csak nem ítélem el őket, mert ők is emberek. Vannak ilyen ismerőseim, 3 év kellett, mire rájöttem, hogy az egyik ismerősömmel jár, aki történetesen szintén olyan nemi beállítottságú- róla sem lehetett tudni, hogy melyik nemhez vonzódik. Mikor bejelentették nekem, hogy hát ez van, én csak gratuláltam nekik - mellékesen, 3 éve együtt vannak és boldogok. ÉS most nagy tragédia volt, hogy olyanok amilyenek? Nem. Ettől még ugyanúgy szerettem mindkettőjüket, mert egyszerűen jó emberek.

Amúgy ez a "juj ő meleg,fuj, undi... nem is szólok hozzá,mg a végén rám mászik"  című hozzáállás annyira gyerekes és jellemző az előítéletes emberekre. Miért kell elítélni másokat, csak azért mert különböznek tőlünk. Nem lehet mindenki tömeg gyártott baba!
Ez kb olyan, mint a gyerekek az oviban: Fúj, ő kövér és csúnya, ne is játszunk vele! Meg középsuliban: Juj, lila a haja és gót ruhákat hord.Biztos vagdossa az ereit meg minden... Hülye sátánista! Ne nézz  rá, még a végén megátkoz vagy megvuduz valamivel! És a  nagybetűsben is: Nézd már, hogy öltözik, mintha a múlt századból ragadt volna itt... Ez még vezetni sem tud? Nem jó semmire. Biztos egyedül él tíz macskával egy albérletben.  
Sztereotípiák tárháza! És szerintem ez az igazán undorító viselkedés.
Amíg nem ismerünk meg valakit, úgy igazán, addig ne ítélkezzünk. Mondom ezt én,aki szintén emberből van, és ugyanígy gondolkodik... de én legalább még egyszer átgondolom az első látásra kialakított, sztereotípiákkal tűzdelt képet, és csak aztán mondok véleményt.
Mert ki tudja? Lehet, hogy az a kövér kisgyerek egyszer még a főnököd lesz. A gót a középiskolából pedig egy kiváló művész, esetleg tehetséges informatikus vagy sportember. Az a divatjamúlt dolgozó pedig boldog házasságban él négy gyerekkel.
Szóval ennyit az előítéletekről.

Térjünk vissza a melegekhez való hozzáálláshoz. Aki nem szívleli őket (és most finoman fogalmaztam, mert pl egyes országokban a homoszexualitás fejlövéssel honorálandó), annak változhatna a nézőpontja, akármilyen oka is legyen rá,  hogy ítélkezik.
Például, elfogadhatná, hogy igen, vannak ilyen emberek, köztünk élnek, úgy élnek ahogy mi is. Fogadjuk el a létezésüket, és egyezzünk ki annyiban, hogy legyenek nyugodtan, olyanok, amilyenek akarnak lenni, csak ne előttünk. Például, szerintem az is elég ronda, ha az  utcán, társaságban a párok nyalják egymást. Jó, sétáljunk kézen fogva, meg szeressük egymást, de ne a fél világ előtt, mert senki nem kíváncsi rá!

Amúgy,csak halkan megjegyzem, semmi bajom azokkal a meleg párokkal, akik ezt nyíltan vállalják, de ne vonuljanak tangában meg egyéb kompromittálóan kicsi cuccokban a főutcán transzparensekkel, mert azzal csak elássák magukat. Ha meg mégis ilyesmire vetemednek, akkor legalább legyenek részegek, mert akkor van mire fogni. Pontosan ezek miatt az atrocitások és felvonulások, meg a módszeres lázadás miatt ítélik el a homoszexuális embereket. Az korrektebb tüntetés lenne, ha !ruhában! kézen fogva sétálnának, üvöltözés nélkül, de a jogaikért harcolva.

NAH mára ennyi baromság elég is lesz tőlem. És mielőtt meg akarna lincselni az internetes nagyközönség, elárulom, hogy ezt a bejegyzést teljesen random felindulásból írtam, nem valami különösebb világrengető okkal. És azt is tudom, hogy ezt milliószor olvashattuk már és nem váltja meg  a világot, de próbálkozni még szabad:D >egyszer úgyis világuralomra török muhahahahahaaha< 

6szo6 az harminckattő.. miért ne érjünk haza estefelé :D

igen,  jól látja mindenki a hátteret,az ott No.6 :

Mai baromságunk ez lesz: miért kellett yaoivá tenni egy tökjó scifi sztorit? Mármint, nekem így is tetszett, mert semmi ellenvetésem az ilyen témáknak, de eleinte nagyon furcsálltam ezt a részét a történetnek. Összességében az egyik legjobban elkészített anime, nekem mindene tetszett, a grafikájától kezdve a zenéig, a történet pedig egyedi és nagyon odavág. Még akkor láttam először, miközben kijött (így a legélvezetesebb nézni, nem két nap alatt lezavarni egy teljes történetet, meg így tovább tart az élmény). Én igazából mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy lightos, eseménydús science-fictiont. 10/10!

Igazából ki szerettem volna fejteni ezt a meleg bekavarodást a dologból, de túlfáradt vagyok ilyenekhez, úgyhogy elnapolom. Holnap a melegkultúráról fogunk beszélni. Ez egy tömegeket megosztó dolog, de szerintem egyáltalán nem tabu, sőt, azoknak, akik utálják őket, talán jobb ha megnézik egy másik perspektívából is. És idézni fogok egy beszélgetést egy meleg ismerősömmel erről a témáról, ami tényleg lerombolhat minden hülye tévképzetet és sztereotípiát. 

(össze kell szednem a témára egy korrekt anyagot, mert ezt nem lehet elhamarkodottan,mert megvernek:X de komolyan... )

Jah és elméletileg ráveszem magam,hogy Star Trek kritikát hozzak, de az meg teljesen más kategória, de senkintemzavar:D A lényeg hogy lesz valami.

SNK halálos titáninvázió, együnk embert!

AZ új őrülethez én is sikeresen felzárkóztam, és elkezdtem nézni a Shingeki no Kyojin-t (Attack on titan). Eleinte szkeptikus voltam vele kapcsolatba, de már 22.résznél tartok (eddig van kint) és igen élvezetes. A grafikája hagy némi kívánnivalót maga után, de ettől eltekintve a szédületes mozgások, tökéletes koreográfiák mekkája. Egyes titánok viccesek, mégis halálosak, mások aranyosak, maga a faj szórakoztató. Maga a történet eleinte elég zavarosnak tűnt, de a végére csak kikerekedett a dolog és teljesen élvezhető animévé fejlődött. Azt viszont még nem sikerült kideríteni, hogy hogy lesz ebből 25 rész, mert a 22. részben annyira kevés információval rendelkezünk még az összképről, hogy elképzelhetetlen ilyen rövid időintervallumba besűríteni egy ennyire komplex történetet. Mindenesetre reménykedem a hosszabbításban, mert nem ártana még kifejteniük néhány dolgot. Ha mégis bele fog féri a tervezett 25 részbe, akkor azért imádkozhatunk, hogy ne csapják össze az egészet és tűl se pörögjön, mert az elrontaná az eddig tökéletes tempóban hullámtó cselekményt.
Először félve néztem bele, mert túl felkapott volt, és úgy gondoltam, megint valami ócska sablon, ami csak a vak tömegeknek tetszik. 3 rész után tiszta volt, hogy miért örvend ekkora népszerűségnek. Olyan középkori feelingje van, de mégis modern és akciódús, emellett az alaptörténetet sem hanyagolja el.
Nem a kedvencem ez a műfaj, de mindent összevetve 10/8. Tetszett:D

De mi volt az a két rész chibishow a végén?:D Sírtam a röhögéstől, ahogy saját magát figurázza ki a sorozat. Kimondottan feldobta az összképet, mert a legletargikusabb részeknél adták ki ezeket, így nem szontyolodott el a néző, még akkor sem, ha a kedvenc karakterei épp meg lettek éve.

filmbörze

Az új háttér Totoro, csak mert most hétvégén azt néztük:

Filmbörze alatt azt értem,hogy elég sok filmet sikerült hétvégén ledarálnom. Közülük itt van most kettő:

Az első film, amit meg kell említenem: 

Köpök a sírodra: 

Csak annyira nyers, amennyire a film is az. Dióhéjban: egy csajt megvernek, megerőszakolnak és bosszút áll. 

Nyers, lényegre törő, cenzúrázatlan félhorror (én imádom a horrort, szerintem nem volt durva, de gyengébbek ne nézzék meg). A szürke kép, a hangulatzene, nagyon ott volt, kiválló kamerabeállítások. Összességében 10/9 mert lassan indult be a cselekmény és túlpörgött a végére. Egy horrorban fontos a folyamatos feszültségkeltés, ami itt nem volt meg, de ettől eltekintve is jó film.

A következő áldozatom egy filmsorozat volt, amit még nem fejeztem be, de az első 3 rész után tudok már róla mit mondani.

Az utolsó angol úriember:

Az egyik kedvenc színészem, Benedict Cumberbatch játszik benne, akit egyenesen imádok a színészi képességei miatt, meg amúgy is, de próbálok tárgyilagosan nyilatkozni erről a filmről is. 

Dióhéjban: ez egy  fantasztikus film, a gyönyörű Angliában játszódik a legszebb tájakon. Minden tiszteletem az operatőri munkáé! Az 5 részes sorozatban (amiből nekem még van kettő) rengeteg a konfliktus élethűen mutatja be az akkori idők felső osztálybeli viszonyát, életmódját. De komolyan, ahogy nézem, kedvem támad meginni egy teát, enni egy kis kekszet hozzá és mindezt egy piknik közben, egy báli ruhában a Seven Sistersre néző réten egy piknik  közben, miközben a háborús  helyzetekről és politikáról vitatkozom államférfiakkal és feleségeikkel. 

És az a poén, hogy az ilyen filmek egyáltalán nem a stílusom, meg nem szeretem ezt a szappanoperaszerű "mindenki tud mindenkiről minden pletykát" című konfliktust, de itt egészen követhető, és egyáltalán nem taszító, mert tudjuk, hogy akkoriban ez volt a módi: az intellektus, a látszat, és a rang mindenekfelett.   

ez nekem 10/10

És ami a WataMote 9. részében törtét azt egy az egybe, csak macska nélkül, bejátszottam én is a háztetőn ülve egy pohár rumosteával:PPP 

A Totororól nem tudok mit mondani, gyerekmese, de élvezhető. nosztalgikus volt megnézni, és nagyon aranyos. 

fáradás...

Naszóval, az új háttérkép mint mindig kezdésnek:

Aztán egykis ihletet kaptam Szefitől, nem tudom hányan ismerik, de most majd fogják, mert kirakom egy videoját, ami elég elgondolkodtató:  http://www.youtube.com/watch?v=GCkDF3o9uD4

Most túl fáradt vagyok bármi értelmeset hozzászólni,, úgyhogy esetleg holnap. Tudom, hogy ez nem egy olyan oldal, ahol a napi baromságokat írom le, de most nem hagyhatom ki,hogy meg ne osszam az általános szokásainkat:

1. Ha Muffinnal (nyál) együtt utazunk haza azt mindig megelőzi egy csomag gumicukor vásárlása. Tudniillik, nem szívlelem a túlzott alkoholfogyasztást, pláne azt a hülye kifogást nem, hogy azért iszom, mert jól érzem tőle magam. Baromság! A fiatalság azért iszik, mert az nekik menő-.- gyökerek! Nem kell itt inni meg füvezni, szerezni kell olyan barátokat, akikkel kellőképpen jól érzed magad ahhoz, hogy síkhülyére redukáld magad a társaságukban. ÉÉÉÉÉÉÉÉS ennek nálunk elengedhetetlen kellék a gumimaci (a piros gumimaci az Heromaci, de az egy külön történet). Igazából csak azért gumimaci, mert egyszer Sherlockkal utaztunk haza kedden, és kegyetlenül le voltunk  fáradva, nálam meg volt egy csomaggal, és a hazaúton annyi fájdalmas baromságot hoztunk össze, hogy hagyománnyá vált. 

>Tulajdonképpen a gumimaci arra szolgál,hogy legyen mire fogi, hogy hülyék vagyunk.<

A további hagyományainkat leírom, ha lesz kedvem és látok majd bármi mást a foltokon kívül :P