Térjünk át a filmekre, friss élményeim alapján.
Sinister:
Nem volt valami vészes horror, fapofával ültem végig (ez lehet a gyógyszerek és a kimerültség miatt volt..). Hogy jót is mondjak róla: a Mumus- rengeteg horrorfilm visszatérő motívuma, de általában az ágy alatt tanyázó árnyékként emlegetjük, holott konkrét mitológiája van a rémalaknak. Aminek szerencsénkre a film alkotói utána is néztek rendesen, így hatalmasat dobva a gyerekriogató sablonsztorin.
Szépen hullámzott, jól volt vágva, a hangeffektek is jókor jöttek, teljes egészében egy jó film. Kevésbé kiszámítható cselekménysorozata van, mint az átlagnak, és ez nagyon tetszett benne. Mivel a Boogie man históriát ismertem egy régi kutatásomból, kellemes meglepetés volt, mikor tudott újat mutatni.
10/9 esetleg 10- fáradt voltam mikor néztem na...:P
Mindenkinek ajánlom!
Castle:
Igen sorozat... És annak is meglepően jó! A negyedik évadnál tartok és élvezetes a sorozat, a tévében bukkantam rá véletlenül, de még szerencse. Jó, tudom, hogy van egy olyan állításom, hogy a tömegcuccok 99.999999%-a szutyok és minőségen aluli romantikus-sablonos vacak, ez tény és való. De ki lehet kapni a kivételt, bár ez sem igazán sorolható abba a maradék 0,0001%-ba, ettől függetlenül nézhető. Az ilyen detektíves sorozatokkal általában két fő probléma van: az első, hogy elrugaszkodnak a valóságtól és túl művésziek akarnak lenni- ebbe a többség belebukik, de a Castle jót hozott ki belőle, mert úgy teszik izgalmassá a bűntényeket, hogy témákhoz kapcsolják őket (például, steampunk, haloween, 40es évek, ilyesmi); a másik problémájuk, hogy előre lehet tudni ki tette, mert nem elég bonyolult az ügy- a Castle esetében csak sejteni lehet, de biztosan tudni nem , mivel nem megrögzött pszichopatákat keresgélnek, hanem akkora ok-okozati láncolatban kutatnak, hogy azt még követni is elég nehéz lehet, nem hogy kitalálni! Az egyszerűen bonyolult ügyeket tetőzi a néző elől rejtett információk tömkelege, így meg kell dolgoztatni tekevényeinket, hogy kitaláljuk az indítékot.
Én a személyiségből szoktam következtetni a tettesre bármilyen krimit is nézek, és ha jók a színészek, általában be is jön a tippem. Fogadni is szoktak bátrabb ismerőseim velem, de nem sokszor nyernek, mert az egyértelmű következtetésektől elrugaszkodva is körbe kell járni egy-egy ügyet, hogy megtaláljuk a tettest (mintha nyomozó lennék:D, de nemigaz, csak kutattam már kriminálpszichológia témában). A lényeg: 10/7 a sorozat túl hooszúra nyújtja a háttérszálat, ezzel lehúzza a pontozását is.
Sinister:
Nem volt valami vészes horror, fapofával ültem végig (ez lehet a gyógyszerek és a kimerültség miatt volt..). Hogy jót is mondjak róla: a Mumus- rengeteg horrorfilm visszatérő motívuma, de általában az ágy alatt tanyázó árnyékként emlegetjük, holott konkrét mitológiája van a rémalaknak. Aminek szerencsénkre a film alkotói utána is néztek rendesen, így hatalmasat dobva a gyerekriogató sablonsztorin.
Szépen hullámzott, jól volt vágva, a hangeffektek is jókor jöttek, teljes egészében egy jó film. Kevésbé kiszámítható cselekménysorozata van, mint az átlagnak, és ez nagyon tetszett benne. Mivel a Boogie man históriát ismertem egy régi kutatásomból, kellemes meglepetés volt, mikor tudott újat mutatni.
10/9 esetleg 10- fáradt voltam mikor néztem na...:P
Mindenkinek ajánlom!
Castle:
Igen sorozat... És annak is meglepően jó! A negyedik évadnál tartok és élvezetes a sorozat, a tévében bukkantam rá véletlenül, de még szerencse. Jó, tudom, hogy van egy olyan állításom, hogy a tömegcuccok 99.999999%-a szutyok és minőségen aluli romantikus-sablonos vacak, ez tény és való. De ki lehet kapni a kivételt, bár ez sem igazán sorolható abba a maradék 0,0001%-ba, ettől függetlenül nézhető. Az ilyen detektíves sorozatokkal általában két fő probléma van: az első, hogy elrugaszkodnak a valóságtól és túl művésziek akarnak lenni- ebbe a többség belebukik, de a Castle jót hozott ki belőle, mert úgy teszik izgalmassá a bűntényeket, hogy témákhoz kapcsolják őket (például, steampunk, haloween, 40es évek, ilyesmi); a másik problémájuk, hogy előre lehet tudni ki tette, mert nem elég bonyolult az ügy- a Castle esetében csak sejteni lehet, de biztosan tudni nem , mivel nem megrögzött pszichopatákat keresgélnek, hanem akkora ok-okozati láncolatban kutatnak, hogy azt még követni is elég nehéz lehet, nem hogy kitalálni! Az egyszerűen bonyolult ügyeket tetőzi a néző elől rejtett információk tömkelege, így meg kell dolgoztatni tekevényeinket, hogy kitaláljuk az indítékot.
Én a személyiségből szoktam következtetni a tettesre bármilyen krimit is nézek, és ha jók a színészek, általában be is jön a tippem. Fogadni is szoktak bátrabb ismerőseim velem, de nem sokszor nyernek, mert az egyértelmű következtetésektől elrugaszkodva is körbe kell járni egy-egy ügyet, hogy megtaláljuk a tettest (mintha nyomozó lennék:D, de nemigaz, csak kutattam már kriminálpszichológia témában). A lényeg: 10/7 a sorozat túl hooszúra nyújtja a háttérszálat, ezzel lehúzza a pontozását is.
No comments:
Post a Comment