Gondolkoztam miről is írhatnék, nem jutottam sokra:P
Hó van, nem láttam ki reggel a tetőablakon,fura a fehérség...
miután kedden kresszvizsgáztam, fanartok sorát kell elkezdenem gyártani, így karácsonya elég sok a megrendelés. Valószínűleg ide is fel fogok tölteni a rajzokat, meg esetleg irományokat is. West (igen ő egy személy) kifog akadni, vagy mérges lesz rám emiatt, de fanficcet fogok neki írni:D Még sosem írtam ebben a műfajban, de kis utánajárást követően rájöttem a sajátosságaira.
Akkor írjunk a fanficcekről!
Van egy olyan érzésem, hogy néhány szorgos fanficcgyáros egóját a föld aláfogom tiporni,de nem kell aggódni, lesz pro is a kontra mellett(talán, ha jószívű vagyok)
Aki nem ismerné magát a fogalmat: a fanficc egy (ált anime,de lehet más is) karakterről/ekről írott kitalált történet, esetlegesen saját karakterekkel megspékelve, új környezetbe helyezve az eredeti művet , vagy teljesen átírni is az adott karaktert csak névlegesen beleilleszteni. Szóval nagyon kötetlen a műfaj, mind tartalmában, mint terjedelmében - ezért is szeretik annyian.
A műfaj általam észrevett sajátosságai:
Először nézzük tartalmilag, mit találtam- legtöbbször valami love story, és azon belül a legelvetemültebb formák is megtalálhatók, a szadista pornótól kezdve a tömény rózsaszín nyáladzásig.
-Ez azért van, mert többnyire lányok írják.- De nem kötelező a szerelmi szál, lehet akár szomorú, dráma, akció, amit csak akarunk!
Fogalmazásában...hát az internetes átlag, amiket pl deviantArt kidob főoldalra... finoman szólva hagy még némi kívánnivalót maga után. De mivel vannak ismerőseim, akik szintén írnak, volt szerencsém megtapasztalni a fogalmazás "különösségének" (hú de vigyáznom kell, nehogy meglincseljenek) okait. Az első ilyen ok az, hogy az alkotók annyira beleélik magukat, hogy szinte nem is figyelnek oda az apróságokra, a stílusra, csak pörög a fejükben a film és esztelenül gépelik a szöveget, ami éppen eszükbe jut. -Na nem mintha én nem így kezdtem volna az első regényvázlatokat!:D- Ez még önmagában nem is lenne probléma, ha utólag korrigálnának-ami az esetek 79%ában elmarad. Ezek az alkotók befolyásolva vannak mások írásai által, az alapból sarkított, többnyire sablonos fogalmazású és történetű japán mangák által, ami ihletnek még elmegy, de ne kopírozzanak! Természetesen van ,aki maga stílusához igazítja ezt a sablont, vagy nem használ sablont, de azok a tipikus művészi túlzások, amik hányássá változtatják az alapvetően jónak ígérkező történetet... Gondolok itt többek között arra, hogy minden apró mozzanatot valamihez hasonlítanak, metaforákat írnak, ésatöbbi húdeművészi elemre ,amik igazán kiborítanak. Egy tanács az alkotóknak, akik kreativitási túlcsordulásban szenvednek: NEM verset írtok! Persze nem kell elhagyni az ilyen gyönyörű körülírásokat, de van egy határ, egy egyensúly, amiből ha kibillentek akkor nem jó ha forr.... (ez magyarázatra szorul: ha egy bögrényi trutyit melegítesz és az buborékozik- megkérdezed:jó ha forr?- és abban a pillanatban az arcodba és a falra robban az undorító, többnyire régi szörnyfilmekben látott zöld trutyi- Az nem jó ha forr!- ezúton is köszönjük Gyuricának:D) Ha túlcsordulnak az ilyen hasonlatok és művészi elemek, annak mi az eredménye? - Hányás a falon.... Egy-kettő elmegy, de azt is nagyon jól kell elhelyezni a szövegben, hogy hatásos legyen és kihozza a helyzet mélységét a történetben.
Mindemellett nem szabad elhanyagolni a leírórészeket! Általános probléma, hogy a cselekményre koncentrálnak, de akkor csakis a cselekményre- és ez azért nem jó, mert az olvasó látja a jelenetet, viszont nem lát színeket, anyagokat, környezetet csak egy üres vázlatot.
Nos, amit én leírtam itt magyarul, az csak két probléma kifejtése volt. Jelzem hogy én nem vagyok fanficcíró,csak külsőleg szemlélem a dolgot,ráadásul inkább a regények irányába orientálódom, mint olvasásba, mint írásban egyaránt. Szóval, aki tanácsot szeretne, az menjen fel deviantArtra, vagy valami weboldalra ahol ezzel foglalkoznak, mert nagyon sok jó postot találtam én is ezzel kapcsolatban (angolosok előnyben!). http://www.deviantart.com/art/A-How-To-on-Writing-Fanfiction-61800866
guglizzatok sokat, mert én most csak egyet emeltem ki, de igazából rengeteg van neten, vannak rosszak is, persze de ezeket ki lehet szűrni, ha okosak vagytok:)
ÉS nem megkövezni engem mert be-beszólogatok embereknek, mert ez egy blog! A blog műfaji sajátossága, hogy véleményezünk, még akkor is, ha a vélemény rossz. Szabad szájú egy blogger vagyok, és ez nemcsak a blogomon hanem a személyiségemen is meglátszik. Ezt lehet nem szeretni, de aki ismer az már megszokta és nem sértődik meg. Aki meg érzékeny lelkű, vagy sértődős, annak csak annyit, hogy NYELJÉTEK LE A KRITIKÁT! Bekapod, megrágod, megemészted- ami hasznodra válik, feldolgozod- a felesleges infókat üríted. Olyan egyszerű mint az emésztés, csak egy kis gógyi kell hozzá és vérmérséklet;)
(ezek után West tuti ki fog zsigerelniXD, szóval, ha nem lesz bejegyzés a következő hónapban ,akkor meghaltam)
JA és még így utószónak (West ne egyél meg!) de itt ey kritika, amit csak azért rakok fel, mert szerintem jól fogalmaztam meg és büszke vagyok rá, hogy így hozzá tudtam szólni ehhez az eddig számomra nagyon idegen műfajhoz: MAga a jelenet korrekt, kicsit jobban is kifejthetted volna a történteket, netán bevillanó előzményekkel helyszínleírással, ilyesmikkel- összességében olyan,mintha egy szerepjátékból vágtad volna össze, ettől tűnik drámainak, de én amondó vagyok, hogy a gyönyörűséges művészi körülírások a költők eszközei. Egy történetnél, hacsak egy jelenet is többnyire a részletesség az elvárt séme (4 évembetelt elsajátítani mire aránylag részletesen tudtam írni dolgokról) mivel te látod lelki szemeid előtt a történteket, de egy külső szemlélő, az olvasó nem láthat a fejedbe. Picit túlzó,de ez azthiszem a fanfic mint műfaj sajátossága, ugyanis még egy fanficet se olvastam ami könyvbeillően, már-már regényszerűen szimplán mesélt volna el valamit- tehát ezt nem a te számládra írom. Jó hogy van szókincsed, tetszik az aprórészletek kidolgozása de túlzottan is hullámzik a dolog- mint mikor a kameránál a nagyon közeli és a premierplán váltakozik 3másodpercenként. Nem maga a hullám baj, hanem a sebessége: ha elkezdtél részletekbe menni akkor feszegesd a legapróbb mókusfingig, aztán lassan kezdd szélesíteni a képet, különben beleszédülünk és nem tudjuk hova koncentráljuk tekintetünket a fejben forgó filmben. ÉS a hullámzással kimaradnak lényeges apróságok, amit amilyen picik annál nagyobbat dobnak az összképen. A hirtelen kezdéssel nem volt akkora baj, de a végét elharaptad. EGy tanács: ha nagyon fanficcművésziesen akarod írni, akkor vezesd rajta végig, szépen kézen fogva ,vagy egyensúlyozd ki, hogy a kontrasztok ne látszódjanak. Summa summarum nem rossz!:)
Hó van, nem láttam ki reggel a tetőablakon,fura a fehérség...
miután kedden kresszvizsgáztam, fanartok sorát kell elkezdenem gyártani, így karácsonya elég sok a megrendelés. Valószínűleg ide is fel fogok tölteni a rajzokat, meg esetleg irományokat is. West (igen ő egy személy) kifog akadni, vagy mérges lesz rám emiatt, de fanficcet fogok neki írni:D Még sosem írtam ebben a műfajban, de kis utánajárást követően rájöttem a sajátosságaira.
Akkor írjunk a fanficcekről!
Van egy olyan érzésem, hogy néhány szorgos fanficcgyáros egóját a föld aláfogom tiporni,de nem kell aggódni, lesz pro is a kontra mellett(talán, ha jószívű vagyok)
Aki nem ismerné magát a fogalmat: a fanficc egy (ált anime,de lehet más is) karakterről/ekről írott kitalált történet, esetlegesen saját karakterekkel megspékelve, új környezetbe helyezve az eredeti művet , vagy teljesen átírni is az adott karaktert csak névlegesen beleilleszteni. Szóval nagyon kötetlen a műfaj, mind tartalmában, mint terjedelmében - ezért is szeretik annyian.
A műfaj általam észrevett sajátosságai:
Először nézzük tartalmilag, mit találtam- legtöbbször valami love story, és azon belül a legelvetemültebb formák is megtalálhatók, a szadista pornótól kezdve a tömény rózsaszín nyáladzásig.
-Ez azért van, mert többnyire lányok írják.- De nem kötelező a szerelmi szál, lehet akár szomorú, dráma, akció, amit csak akarunk!
Fogalmazásában...hát az internetes átlag, amiket pl deviantArt kidob főoldalra... finoman szólva hagy még némi kívánnivalót maga után. De mivel vannak ismerőseim, akik szintén írnak, volt szerencsém megtapasztalni a fogalmazás "különösségének" (hú de vigyáznom kell, nehogy meglincseljenek) okait. Az első ilyen ok az, hogy az alkotók annyira beleélik magukat, hogy szinte nem is figyelnek oda az apróságokra, a stílusra, csak pörög a fejükben a film és esztelenül gépelik a szöveget, ami éppen eszükbe jut. -Na nem mintha én nem így kezdtem volna az első regényvázlatokat!:D- Ez még önmagában nem is lenne probléma, ha utólag korrigálnának-ami az esetek 79%ában elmarad. Ezek az alkotók befolyásolva vannak mások írásai által, az alapból sarkított, többnyire sablonos fogalmazású és történetű japán mangák által, ami ihletnek még elmegy, de ne kopírozzanak! Természetesen van ,aki maga stílusához igazítja ezt a sablont, vagy nem használ sablont, de azok a tipikus művészi túlzások, amik hányássá változtatják az alapvetően jónak ígérkező történetet... Gondolok itt többek között arra, hogy minden apró mozzanatot valamihez hasonlítanak, metaforákat írnak, ésatöbbi húdeművészi elemre ,amik igazán kiborítanak. Egy tanács az alkotóknak, akik kreativitási túlcsordulásban szenvednek: NEM verset írtok! Persze nem kell elhagyni az ilyen gyönyörű körülírásokat, de van egy határ, egy egyensúly, amiből ha kibillentek akkor nem jó ha forr.... (ez magyarázatra szorul: ha egy bögrényi trutyit melegítesz és az buborékozik- megkérdezed:jó ha forr?- és abban a pillanatban az arcodba és a falra robban az undorító, többnyire régi szörnyfilmekben látott zöld trutyi- Az nem jó ha forr!- ezúton is köszönjük Gyuricának:D) Ha túlcsordulnak az ilyen hasonlatok és művészi elemek, annak mi az eredménye? - Hányás a falon.... Egy-kettő elmegy, de azt is nagyon jól kell elhelyezni a szövegben, hogy hatásos legyen és kihozza a helyzet mélységét a történetben.
Mindemellett nem szabad elhanyagolni a leírórészeket! Általános probléma, hogy a cselekményre koncentrálnak, de akkor csakis a cselekményre- és ez azért nem jó, mert az olvasó látja a jelenetet, viszont nem lát színeket, anyagokat, környezetet csak egy üres vázlatot.
Nos, amit én leírtam itt magyarul, az csak két probléma kifejtése volt. Jelzem hogy én nem vagyok fanficcíró,csak külsőleg szemlélem a dolgot,ráadásul inkább a regények irányába orientálódom, mint olvasásba, mint írásban egyaránt. Szóval, aki tanácsot szeretne, az menjen fel deviantArtra, vagy valami weboldalra ahol ezzel foglalkoznak, mert nagyon sok jó postot találtam én is ezzel kapcsolatban (angolosok előnyben!). http://www.deviantart.com/art/A-How-To-on-Writing-Fanfiction-61800866
guglizzatok sokat, mert én most csak egyet emeltem ki, de igazából rengeteg van neten, vannak rosszak is, persze de ezeket ki lehet szűrni, ha okosak vagytok:)
ÉS nem megkövezni engem mert be-beszólogatok embereknek, mert ez egy blog! A blog műfaji sajátossága, hogy véleményezünk, még akkor is, ha a vélemény rossz. Szabad szájú egy blogger vagyok, és ez nemcsak a blogomon hanem a személyiségemen is meglátszik. Ezt lehet nem szeretni, de aki ismer az már megszokta és nem sértődik meg. Aki meg érzékeny lelkű, vagy sértődős, annak csak annyit, hogy NYELJÉTEK LE A KRITIKÁT! Bekapod, megrágod, megemészted- ami hasznodra válik, feldolgozod- a felesleges infókat üríted. Olyan egyszerű mint az emésztés, csak egy kis gógyi kell hozzá és vérmérséklet;)
(ezek után West tuti ki fog zsigerelniXD, szóval, ha nem lesz bejegyzés a következő hónapban ,akkor meghaltam)
JA és még így utószónak (West ne egyél meg!) de itt ey kritika, amit csak azért rakok fel, mert szerintem jól fogalmaztam meg és büszke vagyok rá, hogy így hozzá tudtam szólni ehhez az eddig számomra nagyon idegen műfajhoz: MAga a jelenet korrekt, kicsit jobban is kifejthetted volna a történteket, netán bevillanó előzményekkel helyszínleírással, ilyesmikkel- összességében olyan,mintha egy szerepjátékból vágtad volna össze, ettől tűnik drámainak, de én amondó vagyok, hogy a gyönyörűséges művészi körülírások a költők eszközei. Egy történetnél, hacsak egy jelenet is többnyire a részletesség az elvárt séme (4 évembetelt elsajátítani mire aránylag részletesen tudtam írni dolgokról) mivel te látod lelki szemeid előtt a történteket, de egy külső szemlélő, az olvasó nem láthat a fejedbe. Picit túlzó,de ez azthiszem a fanfic mint műfaj sajátossága, ugyanis még egy fanficet se olvastam ami könyvbeillően, már-már regényszerűen szimplán mesélt volna el valamit- tehát ezt nem a te számládra írom. Jó hogy van szókincsed, tetszik az aprórészletek kidolgozása de túlzottan is hullámzik a dolog- mint mikor a kameránál a nagyon közeli és a premierplán váltakozik 3másodpercenként. Nem maga a hullám baj, hanem a sebessége: ha elkezdtél részletekbe menni akkor feszegesd a legapróbb mókusfingig, aztán lassan kezdd szélesíteni a képet, különben beleszédülünk és nem tudjuk hova koncentráljuk tekintetünket a fejben forgó filmben. ÉS a hullámzással kimaradnak lényeges apróságok, amit amilyen picik annál nagyobbat dobnak az összképen. A hirtelen kezdéssel nem volt akkora baj, de a végét elharaptad. EGy tanács: ha nagyon fanficcművésziesen akarod írni, akkor vezesd rajta végig, szépen kézen fogva ,vagy egyensúlyozd ki, hogy a kontrasztok ne látszódjanak. Summa summarum nem rossz!:)
ÉS ezt képes voltam leírni facebookon, csakhogy érzékeltessem, mennyire nem vagyok a rövidítések és a hiányos fogalmazás híve:D
No comments:
Post a Comment