repost..

az előző blogon már írtam,de mint mondtam az sulis cucc,szal most ide kipakolom:

Elemzés az elemzőről- avagy,így látja egy zseni a világot

  Az az embert érő információáradat, amit napjainkban kapunk a külvilágtól képi, nyelvi, hangi  ingerek, információk, adatok egyfajta túladagolást idézhetnek elő.  A  túláradó adatok csak egy részét képes az emberi agy tudatosan tárolni (pl a képi memóriánk egy kép 62 %-át), de még így is sokkal nagyobb az úgymond 'fordulatszám', mint például 10 évvel ezelőtt. Jó lenne egy öblítő, ami a felesleges adatokat egy gombnyomással eltüntetné (megjegyzem rengeteg van belőlük a reklámok, fészbúkposztok és mi egyéb káros  behatásoknak köszönhetően). 

  Sir Arthur Conan Doyl regényének híres figurája, Sherlock Holmes az információk ilyenfajta szelektálásának a mestere, vele született képességgel rendelkezik. Sherlock Holmest nem kell bemutatnom (biztos találkoztatok vele valamilyen formában, ha nem a regényében, de filmben vagy a BBC által gyártott sorozatban, ami mellesleg a legjobban ragaszkodik az eredeti verzióhoz az évszámot leszámítva), de a miheztartás végett íme a személyleírása: egyszóval zseni. Otthonosan mozog tudományok, főleg a kémia körében,egy komplett London térkép van az agyába égetve, következtetéseket tud levonni olyan, normál emberi szemmel alig észrevehető (vagy éppen csak figyelmen kívül hagyott) apró részletekről, amelyek tudtunk nélkül, de igen sokat elárulhatnak az életvitelünkről. Személyiségében egyértelműen ott virít az a kötelező arrogancia és egoizmus, amit intelligenciájához mérten simán megengedhet magának. Mindemellett kitűnő színész (főleg ha az információszerzésről van szó, még egy-két könnycseppet is kicsikar magából). Otthonában a színészet nem igazán megy neki, leplezetlenül unatkozik, panaszkodik egy szaftos gyilkosság, vagy kellően bonyolult ügy hiányában. Azért érzelmes, felettébb ragaszkodó típus, de csakis kizárólag Dr. Watsonhoz, aki próbál jó hatással lenni rá, nem sok sikerrel.

  Hogy miért fogott meg a karakter? Tisztelem az okos embereket, kiváltképp azokat, akik nemcsak tanultak, de alapvető intelligenciával rendelkeznek. Az ehhez a személyiséghez társuló racionalitás, a logika állandó használata, és valamilyen mértékben a tévesen beképzeltségnek hívott, jellemhez kötelezően társuló minimális egoizmus (valójában egészséges önbizalom) igen imponáló tud lenni. Ennek a személyiségnek a szöges ellentéte (javítsatok ki ha tévedek) az az unintelligens állatfaj, aki mégis nagyon okosnak hiszi magát, beképzelt a semmire. Ez a magatartás taszító, és bizonyítás nélkül, Sherlokot is sokszor hitték ilyennek. Ezért mondják mindig, hogy előbb ismerjünk meg valakit, aztán mondjunk véleményt. Ezt mondhatják akárhányszor, fizikai képtelenség szembemenni egy genetikailag belénk kódolt dologgal. Az előítélet rossz dolog, sokszor tényleg téves, de a szimpátiát még egy ember tüzetesebb megismerése során sem tudunk mindig kialakítani. 

  Mire akarok mindezzel kilyukadni? Különösebben semmire, csak egy személyes vélemény volt. Többnyire nem is Sherlock Holmest taglaltam, hanem különféle viselkedési, személyiségi normákat, ideákat (legalábbis általam annak vélt tulajdonságokat). Egy szó, mint száz, a lényeg, hogy Sherlock Holmes (bár kitalált személy, állítólag az író egyik barátja adta rá az ihletet, szóval lehet benne valóságalap) és A.C.Doyl egyszerűen zseniálisak, elismertek, nem minden alap nélkül. Tiszteletem az övék!